Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)
Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon
fuvaroztak - mint azt már korábban jeleztük - mivel egy család nem volt képes megélni, ha mindössze egy valamivel foglalkozott. A következő oldali tábla az 1930-as adatokat későbbiekkel hasonlítja össze 35 . Az összehasonlítás jól mutatja, hogy 1949-ben a mezőgazdaságban dolgozók csökkenő száma nem az iparban dolgozókét, hanem a fuvarozással foglalkozókét növelte. A nők aránya a keresők közt 23,2%-os volt. Az iparosítás hatása azonban megváltoztatta a foglalkozási struktúrát. A 60-as statisztikai felmérés szerint a mezőgazdaságban dolgozók százalékos megoszlása már majdnem azonos (42,4 illetve 41,4%). Az iparban dolgozók 1%-kal maradnak le csupán a mezőgazdaságban foglalkoztatottakétól. Erősen lecsökkent viszont a fuvarozásból élők száma, de egyúttal bővült a foglalkozási skála. 11,7% sorolható az egyéb foglalkozási kategóriába. Megnőtt a nők aránya a keresők közt (36,1%), de még jóval elmarad a férfiakétól. Mindez a nagyarányú változás, a falu és a vele szomszédos Felnémet közelébe 1950-ben telepített gyár következménye. 1951-ben a gyár munkásokat, elsősorban fiatalokat toborzott, akiket szakmunkásként Székesfehérvárra iskolátott be. A gyárba először olyan fiatalok jelentkeztek, akik korábban a legszegényebb réteghez tartoztak. Az állatokkal rendelkezők viszont a gyár helyett a fuvarozást választották. A felszabadulás után a teljesen nincstelenek között szétosztott erdő és a belőle kitermelt fa ismét lehetőséget nyújtott a fuvarozásra. Az ágazati struktúrában a fuvarozás aránya 9,4%, 1960-ig nem csökkent, de akkor hirtelen 2,2%-ra esett vissza, aminek az oka valószinűleg a tsz-esítéssel áll összefüggésben 1960-ig. Nem jelentkeztek a gyárba a földdel rendelkezők sem. 1970-ben az iparban dolgozók száma már 62,1%, míg a mezőgazdaságban csupán 27,2%, a közlekedésben 2,2% és az "egyéb" ágazatban 5,2%. A keresőképesek 50-53%-a a Bervában, 9-10 %-uk a községben levő Vasútüzemnél, a felnémeti Fürészüzemben és Kőörlő Üzemben, valamint az Erdőgazdaság telepein dolgozott, 6 %-uk talált munkát a falu egyéb intézményeiben és boltjaiban, 35% Egerben keresett munkát. Az a tény, hogy a lakosságnak helyben, illetve a közelben adódott munkalehetősége, megakadályozta elsősorban a férfilakosság elvándorlását.
