Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

Más hegyvidéki településekhez hasonlóan a lakosság itt is alkalmazkodott a földrajzi és táji adottságokhoz. így a lakosok zömét kitevő, földdel nem rendelkező emberek fő megélhetési forrását a faszénégetés, mészégetés, fuvarozás jelentette. Sokakat erdészként vagy erdőkerülőként az érsekség alkalmazott. A legrosszabb megélhetésük a favágóknak, talpfafaragóknak, erdei munkásoknak volt. Ezek az emberek többféle foglalkozást űztek egyszerre, s nyaranta mindig elmentek summásnak is. A fenti viszonyokat jól tükrözi a falu társadalmi struktúrája, amely a XIX. század végétől a XX. század 60-as éveinek elejéig ilyen formában állt fenn. I. Értelmiség II. 1. Jószággal, földdel, házzal rendelkezők 2. Kereskedők, iparosok, szülésznő, ápolónő 3. Fuvarosok, mészégetők, erdészek 4. Szénégetők, erdőkerülők 5. Favágók, teljesen nincstelenek, erdei munkások, summások. A társadalmi hierarchia rendszer piramisán, önálló csoportot alkotva helyezkedett el a falu értelmisége: főjegyző, pap, tanítók stb., akik nem a falu lakosságából kerültek ki. így velük nem foglalkozunk. A második csoporton belül első helyen álltak azok, akiknek házuk, jószágjuk és földjük volt. Ez a réteg képviselte a falu lakosságának mintegy 10-15%-át. Közöttük a föld egybentartása miatt gyakran előfordult rokonházasság. Saját kasztjukon kívül ritkán iparos emberekkel vagy kereskedőkkel is házasodtak, de ezt egyfajta társadalmi presztízsveszteségként könyvelték el. A családok a társadalmi ranglétrán elfoglalt hely szerint területileg is elkülönültek egymástól. A jobbmódúak az alvégen, a szegények a felvégen laktak. Választóvonalat a falu közepén levő templom vont közéjük. A "földesek" és a "fuvarosok" közt helyezkedett el egy szűk társadalmi réteg, a kereskedők és iparosemberek. A kereskedők egy része idegen volt. 34 A társadalmi presztízs tekintetében a fuvarosok mészégetők, erdészek utár valamivel lejjebb, de igen közel hozzájuk következtek a szénégető, erdőkerülő családok. Az utóbbi két réteg közt (csakúgy mint a rétegek alcsoportjai közt) elég nagy volt a házassági mobilitás, s mindkét réteg jelentős számú volt a falu összlakosságában.