Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

Földbirtokos Területe Szántó Kert Rét Szőlő Erdő Legelő Földadó alá nem eső ter. Egri érseks. 11 012 24 13 272 10 450 159 159 Felsőtárkányi kat. egyház 137 106 4 4 11 7 7 Kisbérlet 83 Úrbéres gazdaközösség 731 4 300 416 Kistályai erdőbirtokosság 106 105 1 A határ legnagyobb része tehát erdőből állt, amit majdnem egészében az egri érsekség birtokolt. Az érsekségé volt emellett az összes rét java része, a legelő egynegyede, de csak minimális mennyiségű szántóval és kerttel rendelkezett. A falu gazdái a legelő és az erdő használatát illetően úrbéres gazdaközösségbe tömörültek. A fennmaradó 468 hold erdőből, ami nem az érsekséghez tartozott, 300 hold volt az övéké. Az ő tulajdonukat képezte a legelő is. A felsőtárkányi határból a kistályai erdőbirtokosságot 105 hold illette. A szántóföldből a felsőtárkányi katolikus egyház 106, az egri érsekség 24 holddal részesedett. A szántó legnagyobb része, 1075 hold a falubeli gazdák kezén oszlott meg. Úgyszintén övék volt a kevés szőlő is. Elmondhatjuk tehát, hogy egy-egy család földtulajdona szántóból, esetleg kevés szőlőből állt, s emellett közösen használták az erdőt és a legelőt. A rossz minőségű föld miatt azonban még a 20-25 holddal rendelkezők sem tudtak pusztán a földjükből megélni

33

. A föld mellett igen fontos szerepet töltött be az állat, mivel a fuvarozás a földdel rendelkezőknek is nélkülözhetetlenné vált. A föld, az állat és a fuvarozás csak együtt biztosította a viszonylag jó megélhetést. A falu más, alföldi falvakhoz képest (pl. a szintén Eger környéki Besenyőtelek, Andornaktálya) szegény volt.