Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)

Dankó Imre: A hevesi mezővárosok vásárai

utcás település, az utca közepe táján a piac, a vásár igényeinek megfelelően kiszélesedett. Eger kora mezővárosaink közé tartozik, egyházi mezővá­ros (érseki város). Nagyszerű fekvése következtében korai vásár­hely mindennapos piacokkal; amikből már a középkorban kiemel­kedő hétfői, majd hétfői és pénteki hetivásárokkal. Az egri püs­pökség és a káptalan közt folyt birtokperek irataiból ismeretesek az első adatok az egri piac okra-vásárokra vonatkozóan. Az egri piac a püspökség területén működött és nem nézték jó szemmel, hogy a szomszédos káptalani birtokon, Almagyaron, is van piac. A káptalan kérésére ugyanis a Makiáron átutazó Nagy Lajos 1362-ben Almagyarnak hetivásár (pénteken) tartását engedélyez­te. lö A város a nehéz idők alatt is fenntartotta piacait, vásárait. Azok a közben fokozatosan kifejlődött egri kézművesség és keres­kedelem révén egyre nagyobb vonzáskörzettel birtak és összeköt­tetésbe kerültek távoli, fontos vásárhelyekkel, kereskedelmi köz­pontokkal. A piaci és vásári kereskedelem lebonyoUtasára magá­ban a városban, de több környékbeli faluban is számottevő fuva­rosság alakult ki. A kereskedelem sokféle ága közül, mint leg­fontosabb és egyben legjellegzetesebb, a borkereskedelem érde­mel említést. 1 " A kereskedelem a XVU-XVUJ. században itt is javarészt a betelepült délszlávság - rácok - kezébe került. Uj vásárszabadalmait 1702-ben és 1723-ban kapta. 17 Az 1892. évi hivatalos vásárkimutatás évi négy országos vásáráról tudott, va­lamint heti két, hétfői és pénteki hetivásáráról tett említést. Pedig Egerben több vásárt tartottak. Az első januári vásár víz­kereszt (január 6.) utáni hétfőn kezdődött és érdekesen 4 napon át tartott. A vízkeresztet követő hétfő csak irány nap volt, mert marhavásár (baromvásár) volt vasárnap és hétfőn, kirakodóvásár pedig hétfőn és kedden. A másik januáVi vásár pedig azon a hét­főn "kezdődött", amely hétre esett Remete Pál napja (Pauli eremitae, január 25.). A tavaszi vásár május azon hétfőjén kez­dődött, amely héten Pongrác esik (május 14.) és ezért pongráci vásárnak is emlegették. Az aratási vásár azon a júliusi hétfőn kezdődött, amely hétbe esett Sarlós boldogasszony ünnepe (Visi­tatio Mariae, július 2.). Az őszi vásár korán volt Egerben. Szeptember azon hétfőjén kezdődött, amely hetébe esett szeptem­ber 29-e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom