Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)
Dankó Imre: A hevesi mezővárosok vásárai
Gyöngyös az északalföldi vásáröv legkiemelkedőbb vásárhelye, koraközépkori oppidum, mindennapos piacokkal, melyek közül előbb a hétfői, majd a XVII-XVHI. században a pénteki is hetivásárrá fejlődött.I 9 Virágzó kézművességgel és élénk kereskedelemmel birt. Középkori eredetű vásárait a hódoltság alatt is fenntartotta. A város kereskedelmi életében a XVII-XVIJJ. században a délszlávok, majd a XIX-XX. században a zsidók játszottak nagy szerepet. A kiemelt borkereskedelem mellett jelentős volt mindig a gabona, a takarmány és az állatkereskedelem is. Kézművesei közül nagy jelentőségre tettek szert a fazekasok, a kerékgyártók és bognárok, nem különben a szabók. Uj vásárszabadalmakat 1714-ben kapott; az 1892. évi hivatalos vásárkimutatás évi négy országos vásáráról és heti két (hétfő és péntek) hetivásáráról tud.™ A gyöngyösi vásárok időpontmeghatározása is igen érdekes. A vásárszabadalom kettő határnapot irt elő, mégpedig vasárnapi vásárkezdési kötelezettséggel. Február 2-3., május 25-26., augusztus 24-25 és november 19-20-án tartották őket ugy, hogy ha az első határnapok nem estek vasárnapra, akkor a határnapokat megelőző vasárnapon és hétfőn tartották őket. Vagyis a gyöngyösi vásárok mindig vasárnap kezdődtek (marha vagy barom- és terményvásárral) és hétfőn (kirakodóvásárral) folytatódtak. Gyöngyöspata 146 0-ban oppidumként szerepelt, 1594-ből pedig éppen árucsere vonatkozású adattal birunk rá vonatkozóan. A törökök ugyanis ekkor hurcolták el "borvásárló patai polgárokat". 21 Mezővárosi státusát hosszasan megtartotta, Fényes Elek 1851-ben mezővárosként emiitette.22 Vásárairól, piacairól nem sokat tudunk, érdekes, hogy az 1892. évi hivatalos vásár-hetivásár kimutatás sem emliti. Hatvan már 1406-ban oppidumként szerepelt, vámjáról, sóházáról, az átmenő forgalom és az árucsere szempontjából nem közömbös nagyszabású vendégfogadójáról volt hires. Nagyszerű fekvése következtében (útkereszteződés által létesült központi piac-vásártér) piacait, hetivásárait, országos vagy "nagyvásárait" messzeföldről látogatták. A török időkben is fennállt, árucsereforgalma erősen orientalizálódott. Ujabb vásárprivilégiumot 1716ban kapott. 23 Az 1892. évi hivatalos piac-vásárkimutatás évi hat
