Kriston Vizi József szerk.: Eredmények a Mátraalja néprajzi kutatásában (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 2. Eger, 1982)

Selmeczi Kovács Attila: Csűr- és udvarközösségek a palócoknál

másik család a másikat birtokolta. A csűr középső, átjárható folyosóját, a szérűt viszont közösen használták, megegyezés szerint. Birtokjogilag a csűrépület fele illette meg a tulajdonosokat, de ha középen kettéválasztották volna, akkor a szérűn nem végezhették volna el a hagyományos szemnyerést: a cséplést, nyomtatást, Három örökös esetén a esur tároló-helyiségei az előbbihez hasonlóan oszlottak meg, a harmadik örökös az épülethez toldott pelyvásokat és a szérűrész fölötti padlásteret kapta meg, A csűrfolyosót, a szérűt mindhárman közösen használták és a születési sorrendnek megfelelően végezték ott a munkákat. Párádon és Ä"környező falvakban viszont, ahoít--a. nyomtatást a szabadban nem a csűr alatt folytatták, a harmadik testvér olykor a csűr egész középső helyiségével rendelkezett, ha az tárolásra szolgált. Négy család birtokában álló csűr tárolóhelyiségeit deszka- vagy sövényfallal kétfelé választották, így mindenki negyedrésznyi rakodóhelyis

;

éggel rendelkezett. A századfordulón még általánosan alkalmazott lovakkal nyomtatást vagy kézi cséplést viszont közösen végezték a csűr alatti szérűn c- A sorrendben előre megállapodtak

% de többnyire a legidősebb testvérre hallgattak,