Kriston Vizi József szerk.: Eredmények a Mátraalja néprajzi kutatásában (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 2. Eger, 1982)

Selmeczi Kovács Attila: Csűr- és udvarközösségek a palócoknál

akinek sok esetben megmaradt az irányító szerepe a közös portán. Ha a csűrnek ennél is több használója volt, a csűr középső helyiségét akkor is fenntartották a közös munkák számara, bár az épületben szűkösen fértek el a tárolással. A palóc falvakban a csűrközösség általánosan ismert jelenség volt. Elterjedtsége a nagycsaládok felbomlásának következtében erősödött meg. Hasonló közös csűr használati formát ismerünk Szlovákia nagy területén, de a Dunántúlon is. Ezek a példák is arra utalnak, hogy a csűrközösség a hosszúházak építésével és használatával összefonódva jelentkezett. A közös portán létrejött hosszűházak elhelyezkedése, a lakások beosztása, használata és a csűrközösség formája nem enged arra következtetni, hogy ugyanazon a portán régóta épít keztek az egymást követő nemzedékek. Gunda Béla szerint a társasházak kialakulása a XVIII. század végén kezdődhetett meg, amihez a családszervezeti változáson kívül hozzájárultak a telekproblémák, a különböző birtokjogi viszonyok, a falu szűk betelepítettsége. Bár az urbáriumokban feltűnnek adatok a XVII. századból "együtt lakó, de külön kenyéren élő rokonokról is, általában testvérekről", de ez határeset-