Kriston Vizi József szerk.: Eredmények a Mátraalja néprajzi kutatásában (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 2. Eger, 1982)

Cs. Schwalm Edit: Parád és környékének népi táplálkozása

Az ettől eltérő időpontokat külön jelölöm* I. Köznapi táplálkozás Az ételkészítéshez felhasznált nyersanyagok alapján vesszük sorra. 1, Növényi eredetű nyersanyagok a/ Kenyérsütés

. A kenyér alapvető táplálék. A sütéshez felhasznált lisztek

, valamint az erjesztőanyag vidékenként változó, s jellege meghatározza a táplálkozási képet, (Ez alapján búzakenyeres és rozskenyeres területeket különböztetünk meg, valamint tartósított élesztőt, illetve az egyik sütéstől a másikig eltett élesztőt használó vidékeket)«, A Mátra alján igen kevés a termőföld s a terület nagy része Károlyi-birtok volt, a falubeliek igen kis területen gazdálkodhattak. (l85o-ig még irtással teremtettek új, művelésre alkalmas területet maguknak). Kevés búza termett, mellette rozsot és árpát vetettek. Az itthoni gabonát summásságból hozottal egészítették ki. Mindhárom faluból igen jelentős számban vállaltak.munkát tavasztól őszig az Alföldön és a dunántúli uradalmakban. Tiszta búzalisztből ritkán sütöttek* Általában rozsliszttel keverték, de szegény családoknál, vagy amikor kevés gabona termett, árpalisztet is tettek a kenyérsütéshez használt liszthez. Keverési arányok: 2/3 búzaliszthez 1/3 rozs- vagy árpalisztet, illetve 1/3 búza, 1/3 rozs, 1/3 árpaliszt. A háború alatt kukoricalisztet is kevertek hozzá.