Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

vízrajz^ viszonyok ellenére. S ezzel elérkeztünk a halászat gyakorlásának, társadali. 1- ;azdasági feltételeihez, hiszen nemcsak a tudatos halvédelem szempontjai, de — legalább ilyen hangsúllyal — a kapitálisztikus vállalkozást elősegítő korlátozások is megfogalmazódtak a halászati * "rvónyben, Csak az lehetett "halász", aki tudomásul vette a vizek használatával, az alkalmazható technikával, a zsákmány értékesítési szervezetével kapcsolatos jogszabályokat, ezeknek figyelembe vételével vizsgálom tehát az "üzemszervezés" elveit, A ha]ászát gyakorlásának első feltétele volt a halászó víz biztosítása: a bérlet, Ilivel a halászati törvény értelmében a víztulajdonosok részvénytársaság-szerű "társulatot" .kellett alakítaniuk, s együttesen kellett bérbeadniuk a nyílt vizek halászati jogát, a kapitalizmuskcri halászat eleve "vállalkozást" -~ viszonylag nagy bérösszeg kockáztatását, kedvező esztendőkben viszont nagy hasznot --- jelentett. Ezért mindinkább a halászattal nem foglalkozó, csak tőkéjüket kockáztató kereskedő, földbirtokosokiiicítállak sikerrel a nyilvános /olykor titkos/ árveréseken, s ha megszerezték a haiászóvizet, csakis az ő alkalmazottaik lehettek a halászok. Vagy nem vállalták az alkalmazotti állapotot, és "orvhalászként" fogták a halat., kockáztatván ezzel a hatósági megtori ist, hiszen a törvény a legális "vállalkozást" "minden leható eszközzel védte, támogatta, A tíz-húsz-negyven kilóméternyi folyószakasz és a folyóval Összefüggő ártéri vizek hasznosítását kétféle, egymást jól kiegészítő halászta-; tási módszerrel oldották meg — s nemcsak Poroszló környékén: másutt is a Tisza mentén — a vál-