Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

len kisugárzásának az a gyakorlata, mely a mes­teremberek kisebb mezővárosokba való átköltözé­sében nyiilvánult meg. Az anyakönyvi kutatások az ifjú" Nagy Mihály személye körüli kérdésekre is választ adtak. Név­használatában az ifjú volt hangsúlyozása egyér­telműen arra utalt, hogy apja keresztneve is Mi­hály volt, foglalkozása pedig szintén fazekas. 1849-ig készített munkáit ifjú Nagy Mihály né­ven szignálja, míg 185o-es miskakancsóján /Ba­ja, múzeum/ és 1852-es butykoskorsóján /Népraj­zi Múzeum/ már a K, Nagy Mihály nevet tűnteti fel. Ebből arra következtethetünk, hogy apja 1849-1850 között halt meg, s előnevük M K" be­tűvel kezdődött, A református halotti anyakönyvben ^atona Mihály korsós 185o június 8-i haláláról értesül^.' hetünk. Balog Zsuzsannával kötött első házassá­gából 1821 szeptember 4-én született Tiszafüre­den ifjú Nagy Mihály, aki ugyanitt hunyt el 1855 szeptember 7-én, Vezetéknevüket az anyakönyv Katona, Katona Nagy, Nagy és K.Nagy változatban egyaránt tar­talmazza. Ifjú Nagy Mihályt pl, születésekor ^atona Mihályként, házasságkötésekor K.Nagy Mi­hályként, ugyanennek a lánynak halálakor néhai Nagy Mihályként tűnteti fel. Életrajzi adatai­nak ismeretében nem azonosíthatjuk a miskolci fazekascéh legénylajstromában 18 31-ben emlí­tett ítfagy Mihállyal, A korábbi publikációk a jellegzetes füre­di stílusjegyzék kialakulását a 4o-es évek kö­zepéhez kötik, és stílusteremtő mesterüknek a magát feliratos készítményein ifjú Nagy Mihály­nak nevező fazekast tartják. Az újabb kutatá- i sok azt bizonyítják, hogy ez a fazekasközpont

Next

/
Oldalképek
Tartalom