Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

A Károlyi-birtok megvásárlása utáni években a Poroszlón kívüli községekből verbuválódott vásári, lók fokozatosan eladogatták .sé's

zvjênyèrká±j>.. melyeket a poroszlóiak vásároltak meg, így a Károlyi-szer fokozatosan, teljesen a poroszlóiak birtokába Került. 1928-ban, a Földes- és Gyalog Társaság mintájára ez a társaság is átalakult alapszabállyal működő, legeltetési társasággá, A Csa

p

ói Társaság 19o5-ben egy újabb jelentős bírtokvásárlása voit a poroszlói parasztságnak. Az Egri Káptalan rétjéből Időközben 2ooo magyar holdnyi terület, a Csapó a kassai püspök birtokába került. 19o5-ben a kassai püspök Is eladta a gyengén jövedelmező birtokot, mely Poroszló községtől délre, a Tisza és a Klstisza között terült el. A ;

Tlsza abban az időben majd minden évben meglátogatta a rétet, s a Tisza holt ágaival átszegdelt terület árvizes években igen kevés jövedelmet adott, A megvétel előtti években egy Tianóczki nevű zsidó nagybérlő bérelte a birtokot, tőle pedig kisbériétbe kivették a poroszlói és füzesabonyi parasztok. Széles Gábor volt abban az időben a Csapói kerülő - ahogy adatközlőim mesélték -, s ő volt megbízva a kaszálónyilasok kiosztásával, A kaszáló 8-lo-12 Ft volt holdanként, minőség szerint, a szántóföldeké pedig 8-9 Ft. A terület egyik fele volt a poroszlóiaké, másik fele a füzesabonyiaké. Évenként megcserélték a területet,; A cseréknél a poroszlóiak jártak jobban,} mert a füzesabonyiak kezén megjavult a kaszáló. Ok ugyanis nem "beret-