Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

válták le úgy a kaszával a mezőt, mint azt a poroszlóiak szokták, s így jobb mező nőtt az ő kaszálásuk után. A bírtokvásáriásnál közbenjárt a poroszlói származású Lasitz Pál miniszteri tanácsos és Mala

tinszki György, a tiszafüredi járás országgyűlési képviselője is. A község akkori vezetői pedig Oláh Imre bíró és Dienes Imre törvénybíró megvendégelték a püspök jószágigazgatóját, hogy ő is támogassa a bírtokvételt, mert a szomszédos Örvény község is pályázott rá. így-sikerült a vásárlás, magyar holdanként 15o koronáért. A vételár egyharmadát azonnal, kétharmadát pedig 5o éves hosszúlejáratú hitel formájában kellett kifizetni. Az első világháború utáni inflációs időszakban a vásárlók általában könnyűszerrel kifizették a még hátralévő részleteket. A bírtokvétel után a vásárlók megalakították a Cs

apói társaságot

. A társaság 2ooo magyar holdnyi területét loo részvényre osztották, úgy, hogy minden részvényre jusson a terület különböző részeiből jó és rossz föld is. A szétosztott nyilasok a következő dűlőkbe kerültek; Bokornád, Csód, Huston, Tanya, dűlő, Ötszögű, Jana, Gaznyilas, Posta, Bivalyheverő. A Társaság első elnöke : Dienes Imre, első pusztagazdája Gacsal Imre volt. Ez a társaság egyike volt a legtöbb közös jövedelemmel rendelkező társaságoknak. Nemcsak a közös kiadásokat /utak építése, karbantartása, az Eger-patak hídjának karbantartása, közös területek adójának kifizetése stb./ tudta "kivetés" /tagoktól beszedett pénz/ nélkül