Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

jobb és bal part között. A nemzetségekhez hasonlóan az egri püspökség a folyó mindkét partján foglalt, vagy kapott birtokokat és az egykori Tiszafüredi járás, mint közigazgatási egység is összekötötte a Tisza mindkét partjának településeit. A természeti környezet alakításán túl je lentős hatása van a Tiszának egyes nyersanyagok, így építési anyagok szolgáltatásában, is . A nád, a sás, a vessző archaikus építkezési viszonyok között volt jelentős, de közvetve a folyó révén juthatott a közelében élő népes ség az erősebb, nagyobb teherbírású anyagokhoz is. A Tisza folyása képezte vizi út a jelenkor közlekedési, szállítási eszközeinek elterjedése előtt felbecsülhetetlen jelentőségű volt. A folyó, mint természetes szállítási lehetőség, a különböző faipari, kőbányászati termékeket juttatta el a területünkön lévő kikötőkbe, révekbe. Témánk szemszögéből elsőrendű fontosságú a tetőszerkezeti elemek és a feldolgozott anyagok, mint a deszka, léc és zsindely. Elvileg annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy ezek népi használatba, is kerültek, minél közelebb ,r

olt a kérdéses tele pülés • a. Tiszához, a tiszai révhez. Aradások idején falvaink népe a Tiszántúl messzi vidékeire tudott csónakon eljutni és fordítva, ami a gazdasági és kulturális kapcsolatok mellett demográfiai jelentőségű is volt. /levéltári adat szerint a "kuruc világban" és bizonyára korábban is a tiszaroffiak és a mezőtúriak a pélyi erdőségekben húzták meg magukat a hadak elvonulásának idejére./ A Tisza mint vízi út teremtette