Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

kapcsolatoknak kulturális vetületét is ismerjük. Említettük a Tiszán túli kőművesek, építőmesterek tevékenységét, ami a zárt kémény bevezetése mellett még egyes helyeken a stílusban is megmutatkozik: páros tornác oszlopok alkalmazása Sarudon, Új lőrincfalván. A Tiszával közvetlenül, vagy közvetve kapcsolatos falvak népének életét a folyó közelsége nagymértékben befolyásolta, kialakítva a vizi életmódot, amely az egyes falvakban változó mértékben vált a társadalmi lét alapjává. Kétségtelen, hogy a Tisza közelsége, közvetlen jelenléte hatalmas erő, hatása a politika, a gazdálkodás, a közlekedés, a kereskedelem és a művelődés számos ágazatában, érvényesül , A történeti kapcsolatok között a legjelentősebb az Árpádkor óta kimutatható feudális függőség az egri püspökséggel és káptalannal. Az eddigiekben több alkalommal rámutattam a földesúr irányítására, amely a településformában, az építkezésen belül az anyagok használatában, a szerkezetek és formák alkalmazásában nyilvánult meg, A közvetlen irányítás mellett kialakultak olyan kapcsolatok is, amelyek az építő anyagok beszerzését mozdították elő. Ilyen az uradalmi téglaégétokj kőbányák, kőfaragók termékeinek, vagy a püspökségi pala bányák tetőfedő palájának térhódítása, bekerülése a népi építészet gyakorlatába. Hasonló tendenciák észlelhetők a világi birtokosok jobbágyainál, de itt a kapcsolatok és azok eredményei kevésbé jelentősek. Kétségtelen, hogy a földesúr akarata a népéletet irányítani, szabályozni törekvő hatása leginkább az egri egyházi birtokokon érvényesült. Ez a hatás időnkint indirekt módon