Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

kapcsolatoknak kulturális vetületét is ismerjük. Említettük a Tiszán túli kőművesek, építőmeste­rek tevékenységét, ami a zárt kémény bevezetése mellett még egyes helyeken a stílusban is meg­mutatkozik: páros tornác oszlopok alkalmazása Sarudon, Új lőrincfalván. A Tiszával közvetlenül, vagy közvetve kapcsolatos falvak népének életét a folyó közelsége nagymértékben befolyásolta, kialakítva a vizi életmódot, amely az egyes fal­vakban változó mértékben vált a társadalmi lét alapjává. Kétségtelen, hogy a Tisza közelsége, közvetlen jelenléte hatalmas erő, hatása a po­litika, a gazdálkodás, a közlekedés, a kereske­delem és a művelődés számos ágazatában, érvénye­sül , A történeti kapcsolatok között a legjelen­tősebb az Árpádkor óta kimutatható feudális függőség az egri püspökséggel és káptalannal. Az eddigiekben több alkalommal rámutattam a föl­desúr irányítására, amely a településformában, az építkezésen belül az anyagok használatában, a szerkezetek és formák alkalmazásában nyilvá­nult meg, A közvetlen irányítás mellett kiala­kultak olyan kapcsolatok is, amelyek az építő anyagok beszerzését mozdították elő. Ilyen az uradalmi téglaégétokj kőbányák, kőfaragók ter­mékeinek, vagy a püspökségi pala bányák tető­fedő palájának térhódítása, bekerülése a népi építészet gyakorlatába. Hasonló tendenciák ész­lelhetők a világi birtokosok jobbágyainál, de itt a kapcsolatok és azok eredményei kevésbé je­lentősek. Kétségtelen, hogy a földesúr akarata a népéletet irányítani, szabályozni törekvő ha­tása leginkább az egri egyházi birtokokon ér­vényesült. Ez a hatás időnkint indirekt módon

Next

/
Oldalképek
Tartalom