Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

Simon Zoltán: A gyöngyösi Orczy-kastély műemléki falkutatásának eredményei

az ívek is nyitottak voltak valaha, de itt az alsó harmadban természetesen húzódott egy 80 cm magas, vékony, téglából falazott mellvéd is (32. kép). Az udvari falak emeleti szakaszain sikerült megfigyelni egy, az írott forrásokkal nem do­kumentált, a barokknál későbbi, de a klasszicista átépítésnél bizonyosan korábbi periódus emlékeit. Ebben a periódusban téglával elfalazták a nyitott barokk íveket oly módon, hogy a tengelyekben szegmentíves záradékú, kőkeret nélküli ablakokat alakítottak ki. Ezek ma­radványait valamennyi ívszakaszban megtaláltuk (33. kép). A déli szárnyon, a kapualj felet­ti ívszakaszban dupla méretű ablakot alakítottak ki (34. kép). Ezen ablakok elfalazása olyan jellegzetes, a többi falszövettől markánsan elütő, így könnyen elkülöníthető, vegyes, követ és téglákat tartalmazó falazóanyaggal történt, mely megegyezik az északi, bizonyosan 1826­ban emelt szárny építőanyagával. Mindezek alapján e periódus „terminus post quem"-jét a barokk kastély megépülése jelöli ki 1770 utánra, míg a „terminus ante quem" a klasszicista átépítés dátuma, 1826. Az átalakítás tehát valamikor 1770 és 1826 között történt. Legvaló­színűbb időpontja I. Orczy Lőrinc fia, József rövid birtoklásának idejére, 1789 és 1804 kö­zé tehető. Az átépítés a jelek szerint a földszinti árkádokat nem érintette. Az 1826-os építési periódusban tehát ezeket a kőkeret nélküli ablakokat megszüntették, a helyükön kialakított új ablakok tengelyei más helyekre kerültek. Az emeleti új ablakok kőke­reteinél már nem használtak fel másodlagosan korábbi nyíláskereteket. Igaz ugyan, hogy az új ablakoknál is kőkereteket (tagozat nélküli kőhasábokat) alkalmaztak, azonban bizonyos, hogy ezek az új kőkeretek eredetileg be voltak vakolva. Erre utal, hogy a szemöldökkövek külső sarkai nem esnek egybe a szárkövek külső éleivel, hanem szabálytalan formában illesz­kednek. Ez a megfigyelés egybevág a külső homlokzatok és az udvari homlokzatok nyílás­kereteinél tett megfigyelésekkel, melyek szerint azok is be voltak vakolva. Megjegyzendő, hogy a klasszicista terv a déli szárny udvari homlokzatán négy nyílás ki­alakítását irányozta elő. Ezzel szemben ma három ablakot találunk itt, s állítható, hogy so­hasem volt ennél több. Ennek fényében legalábbis meghökkentő - s a rajz hitelességét ismét erősen megkérdőjelezi -, hogy az 1946-os terven is négy ablakot láthatunk itt. A jól elkülöníthető klasszicista falazóanyag jól mutatja, hogy az 1826-os átépítéskor az egész kastélyt 90 cm-rel megemelték (35. kép). Az emelés a barokk párkány aljától történt, a déli szárny udvari homlokzatának keleti szakaszán egy jó darabon megmaradt a - sajnos ma már ismeretlen tagozatú - barokk párkány alsó elemének kezdete. Az új ablakok felett fekvő téglalap alakú, mélyített faltükröket alakítottak ki. Elképzelhető, hogy ezekben a faltükrök­ben eredetileg a külső homlokzatok faltükreiben ma is látható stukkódíszekhez hasonló dí­szítmények voltak valaha, azonban ezeknek nem maradt nyoma. Tulajdonképpen valószí­nűbbnek látszik, hogy itt ilyenek nem is voltak, mert az udvari homlokzatok a klasszicista átépítés során - legalábbis a nívós külső homlokzatokhoz képest - meglehetősen jellegtelen arculatot kaptak. A jóval igénytelenebb kiképzés bizonyára kapcsolatban áll azzal, hogy a klasszicista átépítés során a kastély főbejárata átkerült a keleti oldalra, s ezzel együtt az emelt­re vezető új, díszes lépcsőház az új kapualjból nyílt. Ezáltal az érkező vendégek útvonala egy­általán nem érintette a belső udvart, arra legfeljebb az ablakokból vethettek pillantást. Az új lépcsőház megépítése után a déli szárnyban álló eredeti lépcsőház másodlagos sze­repet kapott. A közlekedés biztosítására a déli és a nyugati szárny előtti folyosószakaszokat 1826 után is megtartották. Megjegyzendő, hogy az udvari homlokzatok különböző periódushoz sorolható falazatai­ból számos (32 db) téglát emeltünk ki. A téglák döntő többsége bélyeg nélküli darab volt, me­lyek méreteikben és anyagukban igen közel állnak egymáshoz (28-30,5 x 13-15x5,5-7 cm). Markánsan csupán egyetlen típus, az ablakká alakított ajtók elfalazásából kiemelt, jellegzete-

Next

/
Oldalképek
Tartalom