Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Hajagos József: Gyöngyös helyzete és szerepe a szabadságharcban 1849 tavaszán

térni. Levele zárásaként arra utasította a törzsorvost, hogy: „egy helyrül addig el ne távozzék, míg a létező vagy felállítandó kórházat a körülményekhez képest becsületes állapotba nem helyeztette s betegeinek gyöngéd és gondos ápolásárul nem gondoskodott. "

M Érinti a kórházat a másik levele is. Mint korábban említettük, több tiszt otthonába érkezett meg Gyöngyösre. Közéjük tartozott Hellmann József is, aki a 9. honvédzászlóalj századosa volt. O azonban aligha örült városa viszontlátásának, mert őrizet alatt, áristomba helyezve érkezett Gyöngyösre. Ügye még 1848 december végére nyúlt vissza. Az elégedetlen tisztek egy csoportja, köztük Hellmann is, feljelentő iratot készített a bánáti hadtest parancsnoka, Kiss Ernő tábornok ellen, akit hazaárulással vádoltak mulasztásai miatt. A feljelentő iratot Hellmann fogalmazta meg, s ő vállalkozott arra is, hogy eljuttatja az OHB-hoz. Január 6-án azonban Pesten már a császári csapatokat találta, ezért Debrecenbe távozott. A feljelentő iratot azonban úgy tűnik ott sem tudta átadni. Debrecenből Aradra távozott, ahová 1849. január 27-én megérkezett zászlóalja is. Korábbi parancsnoka, Kiss Pál alezredes hadbírósági eljárást kezdeményezett ellene, mert szerinte engedély nélkül hagyta el szolgálati helyét, s nem vette át a zászlóalj egyik századának a vezényletét. Azonban csak őrizetbe vétele történt meg, a hadbírósági eljárásra április 10-ig sem került sor. Noha őrizetbe volt véve, ami annyit jelentett, hogy elvették a kardját, s kijelölt helyen kellett tartózkodnia, Hellmann kezelte zászlóaljának a pénztárát. Kijelölt tartózkodási helye a gödöllői hadművelet idején Gyöngyös volt. Itt találkozott Kossuthtal, akinek elmondta kálváriáját, s arra kérte, hogy járjon közbe az érdekében. Kossuth eleget is tett ennek, és Hellmann helyzetének mielőbbi tisztázására szólította fel Görgeit. Miután úgy vélte, hogy akire rá lehet bízni egy zászlóalj pénztárának a kezelését, az nagy bűnt nem követhetett el és meg lehet benne bízni, megszüntette őrizetbe helyezését. Szabadlábra helyezése mellett, ideiglenesen kinevezte a „katonai rendet nagyon is nélkülöző" gyöngyösi katonai kórház parancsnokának. Hellmann ügye május 12-én tisztázódott, áristomban letöltött fogságát túlságos büntetésnek minősítve, s így újból bekelhetett zászlóaljához.

45 Tiszafüredről Görgeinek írt április 12-i leveléből azt is sejthetjük, hogy találkozott a nemzetőrség helyi parancsnokával, akit a térparancsnoki teendők ellátásával akart megbízni. Erre levelének a következő részlete utal: „Gyöngyösre Debrecenből térparancsnokot fogok küldeni - mert transennalis hely, s a mostani nemzetőrparancsnok jó ember, de nem érti e hivatalt. "

46 Az sajnos nem derül ki, ki a nemzetőrparancsnok személye. Hivatalosan Beniczky Attila nemzetőr őrnagy volt a gyöngyösi központú zászlóalj parancsnoka, de ő Nagyrédén lakott, s nincs információnk április eleji tartózkodásáról. Előtte ideiglenesen Panker Gábor is ellátta a zászlóalj parancsnokságát, később pedig Főkövy Antal is meg lesz ezzel bízva. Ok mind a ketten gyöngyösiek voltak, így akár valamelyikük is lehetett a Kossuth által említett nemzetőrparancsnok. Katonai intézmények Gyöngyösön 1849 tavaszán A fősereg elvonulásával Gyöngyös katonai szerepe nem szűnt meg. Heves megye nyugati része, benne Gyöngyös is, a honvéd hadsereg hadműveleti bázisává vált. Érintették az átvonuló szállítmányok, illetve raktárak és kórház működött benne. A katonai kórház létesítése még a csapatok itt tartózkodása alatt megtörtént. Befogadóké44 MOL H 2 OHB 1849:4229., közli KLÖM XIV. 51 l/e. 45 MOL H 2 OHB 1849:4230., közli KLÖM XIV. 509/b, HERMANN Róbert 2001. 206. 46 KLÖM XIV. 517., HERMANN Róbert 2001. 210.