Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Hajagos József: Gyöngyös helyzete és szerepe a szabadságharcban 1849 tavaszán

pességét 120 főre tervezték. Működésére egyenlőre csak szórványos adatok állnak rendelkezésünkre. Részletesebb feldolgozására a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának, illetve általános iratainak az áttanulmányozása révén lehetséges. Langer Ignác törzsorvos Görgeinek írt április 22-i jelentéséből tudjuk, hogy az újabb honvédségi tábori kórházakat az elvonult ellenség hasonló intézményeinek a helyén létesítették. Valószínűleg ez így történt Gyöngyösön is. A császári csapatok a kápolnai csata után több épületben helyezték el 500-nál is többet számláló sebesültjüket és betegüket, így a Grassalkovich-házban, a vármegyeházban (akkor kvártélyház) és a ferences zárdában. Ezeken kívül igénybe vettek több magánházat is. Miután a magyarok csak 120 főre létesítettek katonai kórházat, s tudjuk, hogy a rendházat más célra vették igénybe, feltételezhetően az első két épületben lehetett elhelyezve. A kórház kialakítása a fősereg vezető törzsorvosa, Matavovszky Ferdinánd közreműködésével történt.

47 A kórházra hamarosan szükség is lett. Itt lettek elhelyezve az április 1-jei és 2-i összecsapások sebesültjei. Az 1 nap 2 fő, a második nap jóval több sebesültje volt a hatvani ütközetnek. A veszteséget halottakban és sebesültekben a Közlöny április 6-i száma 20 főben adta meg, de ez feltételezhetően ennek a többszöröse lehetett. Ide kerülhettek az ellenség fogságba esett sebesültjei is.

48 Feltehetően ide kerültek az április 5-i, Hatvanon túli lovassági öszszecsapás, valamint az isaszegi ütközet sebesültjeinek egy része is. Gödöllőn és Hatvanban később létesült katonai kórház. A kórház állapota sok tekintetben nem felelhetett meg a követelményeknek. Nem ismerjük a kórházban tevékenykedő orvos, illetve orvosok személyét. Langer törzsorvos április 22-i jelentése szerint, akkor Epstein Zsigmond főorvos tevékenykedett ott egyedül. Az azonban nem egyértelmű, hogy a kórház felállításakor jelen volt-e? Epstein a VII. hadtest állományába, a mozgó tábori kórház személyzetéhez tartozott. Március első felében a Tiszafüreden újonnan felállított 2. és 5. számú kórházakat igazgatta. Ezek úgynevezett köztes tábori kórházak voltak, vagyis ezekben csak ideiglenes ellátást kaptak a sebesültek, majd tovább szállították őket a tartós ellátást biztosító katonai kórházakba. Ilyenek működtek pl. Kunmadarason, Karcagon és Kunhegyesen. (Február és március folyamán Kunmadarason és Kunhegyesen szolgált igazgató főorvosként a gyöngyösi Mágócsi Vince.) A tiszafüredi katonai kórházakat március 10-11-én átadták a II. hadtest orvosainak. így március közepén Epstein is visszacsatlakozhatott a VII. hadtest mozgó tábori kórházához. A VII. hadtest márciusi tevékenysége során is több köztes katonai kórházat létesített menetirányában, így Tokajban, Mezőkövesden és Mezőkeresztesen, amelyekbe hosszabb-rövidebb ideig a hadtesttől osztottak be orvosokat. A mozgó tábori kórház március végén Egerben állomásozott, s orvosai újabb köztes tábori kórházakat szerveztek a városban. E köztes tábori kórházak fölött a felügyeletet Horváth József Antal törzsorvos, a mozgó tábori kórház vezetője látta el. Horváth március 30-án kezdte meg egri tevékenységét. Az ő ellenőrzése alá került a gyöngyösi kórház is. így vélhetően ő rendelte a gyöngyösi kórházba Epstein Zsigmondot, aki előtt a VII. hadtest más orvosa láthatta el a szolgálatot. Az orvosok elégtelen számával maga Kossuth is tisztában volt. 1849. április 6-án azt írta Szentmártonkátáról, hogy: „Keveset mondok, ha állítom, hogy csak a legszorgosabb szükség volna fedezve, ha még egyszer annyi orvos volna a hadseregnél mint van. "

49 Mindkét hadsereg azt a gyakorlatot követte, hogy ha nem volt elegendő katonaorvos, 47 MOL H 75 HM 1849:12393., H 2 OHB 1849:4229., dezséri BACHÓ László 1939. 78. 48 KÖZLÖNY 1849. április 6., CSIKÁNY Tamás 1996. 54., 63. 49 MOL H 75 HM 1849:10 962. (Horváth József Antal április 5-i egri jelentése), H 75 HM 1849:12 393. (Langer Ignác 1849. április 22-i lévai jelentése), H 75 Hm 1849:9603., - közli KLÖM XIV. 491., ANTAL Lajos ZÉTÉNYI Győző 2000. II. k.