Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Hajagos József: Gyöngyös helyzete és szerepe a szabadságharcban 1849 tavaszán

Gyöngyös március 20-ig volt ellenséges csapatok által megszállva egy kb. 500 fős különítmény által. Itt tartózkodott gr. Forgách Antal császári-királyi hadbiztos is. A kápolnai csata sebesültjeinek az elszállítását már március 7-én megkezdték az ideiglenes katonai kórházakból (megyei kvártélyház, régi városháza, Grassalkovich-ház, ferences rendház lefoglalt termei), de az több napot vett igénybe. A helyőrség és a sebesültek ellátása március 20-ig súlyos teherként nehezedett a városra. A katonai kórházakban a császári katonákon kívül magyarokat is ápoltak. Forgách hadbiztos őket mindenképpen el akarta szállíttatni Pestre, de a város főorvosa, Horner (Vezekényi) István ezt igyekezett megakadályozni. Tanácsára a sebesültek állapotukat a valóságosnál súlyosabbnak mutatták, s alkalmas pillanatban megszöktek. Pálosvörösmarton azonban hamarosan rábukkantak a 12 szökevényre. Későbbi sorsuk ismeretlen. Az ellenség azután ürítette ki a várost, miután Görgei csapatai megjelentek Mezőkövesd térségében.

5 Gyöngyös élén Jakab Mihály letartóztatása után megbízott polgármesterként Simcsó Ferenc állt. Az ő, valamint a városi hatóság tevékenységét a császári csapatok erősen korlátozták. Az ellenséges csapatok kivonulása után a Tiszafüreden székelő vármegyei kormányzat, valamint Repeczky Ferenc kormánybiztos, szinte azonnal érintkezésbe lépett a várossal. így felszólították a várost az újoncozás újbóli megkezdésére. Ez a még ősszel Puky Miklós kormánybiztos által kivetett 238 fő hátralékát jelentette. Ezt a városi vezetés azonnal meg is kezdte. Március végére 19 újoncot avattak fel, akiket Tiszafüredre szállítottak. Ettől kezdve az újoncok kiállítása folyamatosan tartott.

6 Az áprilisi ellentámadás megindulása Mint utaltunk rá, Vetter altábornagy Gyöngyös térségében kívánta összpontosítani ellentámadáshoz a magyar főerőket. Ennek megfelelően március utolsó napjaiban a magyar hadtestek Gyöngyös térségébe értek. A VII. hadtest csapatai március 30-án Visontát, Halmajt és Ugrat érték el. Elővédje, a Poeltenberg-hadosztály ezen a napon be is vonult Gyöngyösre. Az elővéd csapataival a városba érkezett Görgei Artúr is. A III. hadtest csapatai március 30-án Kompokon, Kápolnán, Kerecsenden és Egerben; a II. hadtest csapatai Aldebrőn, Feldebrőn és Tófalván; az I. hadtest csapatai Besenyőtelken, Dormándon, Füzesabonyban; a Máriássy János alezredes vezette tartalékhadosztály pedig Poroszlón szállásolt. Március 31-én a VII. hadtest többi alakulata is bevonult Gyöngyösre, a Poeltenberg-hadosztály pedig Hortra lett előretolva. Görgei főhadiszállása az Orczy-kastélyban rendezkedett be. A III. hadtest csapatai ezen a napon Abasárt, Visontát, Halmajt, Ugrat és Ludast; az I. hadtest csapatai Kált, Kompoltot és Kápolnát; a tartalékhadosztály pedig Füzesabonyt, Dormándot és Besenyőtelket érték el. A II. hadtest alakulatai előző napi szállásukon maradtak. Április 1-én a VII. hadtest csapatai következőképpen helyezkedtek el: a Poeltenberghadosztály Horton, a Gáspár-hadosztály Gyöngyös déli részén és Gyöngyöshalászon, a Kmety-hadosztály szintén Gyöngyös déli részén és Gyöngyöspatán, a Weissl- és Liptaydandárok Gyöngyösön. A III. hadtest csapatai pedig bevonultak Gyöngyösre, Gyöngyössolymosra, Gyöngyösorosziba és Gyöngyöstarjánba, vagyis felzárkóztak a VII. hadtesthez. Damjanich tábornok szintén az Orczy-kastélyban rendezte be főhadiszállását. A II. hadtest Abasárra, Visontára és Halmajra, míg az I. hadtest Ugrára, Ludasra, Detkre és Karácsondra vonult. Ezzel megvalósult a főerők Gyöngyös környéki összpontosítása. 5 dezséri BACHÓ László 1939. 78-82. 6 HML V-101/b 8.d. 21., HAJAGOS József 2001. 63.