Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Bolgár Dániel: A „vidéki" társadalmak iskoláztatási stratégiái, avagy a gyöngyösi gimnázium nem gyöngyösi diákjainak társadalomtörténeti megközelítése (1938-1948)
nagybirtokosnak tekinthetünk, 188 és amely az előbbi alakzatban nem volt megfigyelhető. Megjegyzendő, hogy mindhárom esetben nemesi, sőt egyes ágaiban kifejezetten arisztokrata családdal van dolgunk. 189 1935-ben az egyik atya - aki többek között a Hevesvármegyei Állattenyésztő Egyesület elnöke volt 190 - önállóan, míg a másik - mint legidősebb fiú 191 saját atyja révén 192 1000 kat. holdon felüli birtoktest felett rendelkezett, és azt egészében saját gazdasága révén műveltette az első esetben egy tagban Atkáron (1073 hold), míg a másik esetben de iure két tagban Detken és Hevesugrán, ám mivel ezen községek szomszédosak, elképzelhető, hogy mégiscsak összefüggő területről (összesítve 1185 hold) van szó. Utóbbi földtulajdonos családjának más ágazatai is jelentős birtokokkal rendelkezett több környező faluban mintegy 800 holdon. A harmadik birtokos kezén 1935-ben szerényebb, 230 holdas terület volt szintén Detken, melynek egészét kiadta a helyi gazdák bérleti társaságának, miközben ő maga az egri járásban lakott. 193 Alighanem megváltozott a helyzet akkorra, amikor „hősünk" fia gimnazistává lett, hiszen ekkor már detki lakosként találjuk a családot, így esetleg az apa maga vehette át a gazdaság irányítását. A földvagyon felsorolásánál figyelembe kell vennünk, hogy a feleség 10 holdon felüli külön birtokáról is tudunk a községben, ám ez a gazdacímtárban nem szerepel, tehát 100 holdnál biztosan kisebb újabb birtoktest számolandó a közös vagyonhoz. A családfő láthatóan nem tudta a megfelelő, családja múltjára nézve szükségszerűen úri életvitelt pusztán ebből biztosítani, ezért mint erdőmérnök is feltűnik kútfőnkben, vagyis egy „régi, elsősorban dzsentroid szakmának" 194 minősített foglalkozás gyakorlója, sőt máshonnan tudjuk, hogy tőkéjét egy gyöngyösi kereskedelmi vállalkozásba is kihelyezte, egészen pontosan egy belvárosi ruhakereskedésben volt csendestárs 1944-ig. 195 Több lábon állását vagy bizonytalan gazdasági helyzetét mindez éppúgy alátámaszthatja, mint az a tény, hogy földrajzilag meglehetősen mobilis, ugyanis már két említett lakhelye mellett számba kell vennünk harmadikként egy újabb falut az egri járásból, ahol gyermeke született. 196 Amennyiben az említett birtokok időbeli változásait az 1925. évi mezőgazdasági statisztika segítségével felmérjük, kiderül, hogy a legkisebbik eleve ebben a 10 éves ciklusban jött létre, míg a kettő nagyobb az 1925. évi felméréshez képest jelentősen, mintegy 6, 197 ill. 19%-kal csökkent. 198 Gazdáink mindegyike előtalálható a megyei virilisjegyzékeken 199 egészen 1930-tól 1944-ig, méghozzá meglehetősen előkelő he188 A4, földbirtokosnak, ill. máskor középbirtokosnak nevezett családapa egy szőlőművelő faluban, Nagyrédén élt, mégpedig a lakóhely megnevezéséből úgy tűnik, az egykori Fáy-birtokot vagy annak egy részét művelve, ide pedig talán Jászárokszállásról vezette útja, mert gimnazista gyermeke ott született. Gazdaságának leáldozását valószínűleg a háború utáni földosztás számlájára írhatjuk, mert 1945-ben visszaköltözött Jászárokszállásra. 189 A „nagyiván" két családot jelöl ebből (NAGY Iván 1992-1993. 8654.; 46933. rekord.), és a harmadik is megtalálható a helyi genealógiai irodalomban (OROSZ Ernő 1906. 40.). 190 OKOLICSÁNYI Imre 1942. 69. 191 KEMPELEN Béla 1911. 108. 192 LADÁNYI Miksa 1936. 432. 191 A birtokadatokra: 1. MAGYAR KIRÁLYI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 1937. 132-133. 194 Az idézet KARÁDY Viktor 2000/c. 201.-ról. 195 HML VI- 102/b/56. Gyöngyösi zsidó bejelentések. 196 Az adat hitelességét igazolja N.N. (Heves vármegye törvényhatósági bizottsági tagjainak...) 1930. 69. 197 Itt az egyébként fokozatos csökkenés finomabb momentumait is követhetjük az 1931-ben kiadott pótfüzet révén. - SZENDY Károly 1931. 45. 198 MAGYAR KIRÁLYI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 1925. 140-141. 199 Az atkári birtokos előtalálható a gyöngyösi városi virilisjegyzékeken is, ám ezt a tényt a tanulmány majdan elkészülő, második szakaszában az asszimiláció kérdéskörében tárgyaljuk, mint különös fontosságút. - HML V173/43.657/1944. Virilis névjegyzékek 1933-44.
