Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Bolgár Dániel: A „vidéki" társadalmak iskoláztatási stratégiái, avagy a gyöngyösi gimnázium nem gyöngyösi diákjainak társadalomtörténeti megközelítése (1938-1948)
lyen, így pl. 1940 és 1944 között a két nagyobb birtokos a 3. és 4., a kisebb birtokos családfő pedig a 34. legnagyobb adófizetőnek számított, 200 így nyugodtan mondhatjuk, hogy az összes „gimnazista család" közül ezek a legvagyonosabbak közé tartoztak, de árnyalnunk kell képünket a kétszeres adófizetés figyelembevételével, mely mindhárom atyára kiterjedt, ugyanis mindnyájan rendelkeztek diplomával: erdőmérnöki, valamint a pesti tudományegyetemen szerzett tényleges doktori fokozatról 201 és gazdasági akadémiai oklevélről van szó, tehát az önreprodukciójukhoz, legalábbis fiúgyermek esetében, teljes mértékben szükséges volt az érettségi. A kétszeres adófizetést hatástalanítva két esetben évi 8-9000, ill. a harmadik esetben 2000 P-s adóösszeget számolhatunk a törvényhatóság területén, 202 amelyből nyilvánvaló, hogy ketten biztosan a 10 000 P-s évi jövedelemhatár felett voltak ekkor a magyar társadalom felső ötvenezer adózója közé tartozva, egyszersmind az 1000 legnagyobb földbirtokos közé is. 203 A gazdacímtárban szereplő kataszteri tiszta jövedelem alapján meg tudjuk mondani azt is, hogy mennyi volt az összes adójukból a földadó 1935-ben, azaz azt mutathatjuk be, hogy milyen szerepet játszott a föld és annak megművelése jövedelmeikben: 204 atkári birtokosunknak 4062 P-t kellett ilyen célra befizetnie, amely 1935-ös adóinak közel 67%-a, Detken ez az arány 43%. 205 Nyilvánvaló, hogy a földbirtokosságból adódó terhek ezzel még nem értek véget, hiszen más adónemeket is fizetniük kellett (pl. házadó, vagyonadó, jövedelemadó stb. 206 ), de az is sejthető, hogy szükségszerűen több forrásból nyerték a fenntartásukhoz és azon túlra szükséges összeget. 207 Ezek a gazdag, művelt, teljes mértékben az establishment részét alkotó emberek 5 gyermeket küldtek gimnáziumunkba, közülük 3-an Atkárról érkeztek, akiknek egyike leány volt. Szembeötlő, hogy az ilyen háttérből érkezett diák igen rosszul tanult, sőt ketten meg is buktak, így tanulási sikerességük és a von Haus aus kiemelkedőségükből adódó teljesítménykényszer hiányában, ám módosságuk teljében maximális tandíjat fizettek. Meglepő azonban, hogy a két bukott tanuló szülei nem azt a megoldást választották, amelyet talán elvárnánk egy erős anyagi bázissal és ugyanilyen kapcsolati hálóval rendelkező családtól, nevezetesen, hogy egy gyermeke számára bármilyen úton, de mindenesetre könnyebben elvégezhető intézménybe íratja, hanem megismétlik az adott osztályt Gyöngyösön, igaz, egyikük magántanulóként, de a vélt elzárkózás hiányát mutatja az is, hogy az elemi iskola helyére vonatkozó, ez esetben egyetlen adat szerint a nagybirtokos sarj is a detki iskolát látogatta a földműves fiakkal egyetemben. Nem kell azonban azt gondolnunk, hogy a 3 család környéki lakhelye a gimnáziumot a középiskoláztatási terveik középpontjába helyezte, mert hárman biztosan 200 A virilisségre vonatkozó anyagokat itt és az egész bekezdésben: N.N. (Hevesvármegye törvényhatósági bizottsági tagjainak...) 1930. 62-63.; 69.; OKOLICSÁNYI Imre 1934. 149-150.; N. N. (Heves vármegye legtöbb adót fizetőinek 1940^4. évekre...) 1939. 135. 201 LADÁNYI Miksa 1936. 463. 202 A virilisjegyzékeknél a kétszeres számítás, a több törvényhatóságban tulajdonlás és általában bármely forrásproblémára 1. KOSJÁN László 1993. 149-162.; továbbá GYÁNI Gábor 1977. 626-627.; VÖRÖS Károly 1979. 9-11. 203 A 10 000 P-s jövedelemhatár és a „felső tízezrek" összefüggésére 1. MATOLCSY Mátyás 1938. 50.; 55. 204 Erre lehetőséget a már említett gazdacímtárak kataszteri tiszta jövedelemre vonatkozó adatainak, ill. a földadó 20%-os (FELLNER Frigyes 1936. 11.) kulcsának ismerete, valamint a kataszteri tiszta jövedelem 1935-ös értékeken való pengőbe fordíthatósága (MATOLCSY Mátyás 1938. 56.) ad. 205 A kevesebb birtokkal rendelkező detki erdőmérnöknél nem érdemes ilyen adatot hoznunk, mert ő bérbe adta ekkor még az egész területet. 206 Ezeket biztosan fizetniük kellett az elemzett családfőknek. - Az adónemek fizetésének feltételeire: MATOLCSY Mátyás 1938. 57-60.; 69.; 71. 207 Ezt az atkári nagybirtokosra a munka elkészítendő második részében tételesen is igazolni igyekszünk.