Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Bolgár Dániel: A „vidéki" társadalmak iskoláztatási stratégiái, avagy a gyöngyösi gimnázium nem gyöngyösi diákjainak társadalomtörténeti megközelítése (1938-1948)

tatja, hogy az iskola felügyelte intézmény a polgárias miliőt tartotta legmegfelelőbbnek diákjai értékrendszerének meghatározásához.

120 Szólnunk kell még a kosztosság egyik alfajáról, mely a kollégiumban lakáshoz mutat hasonló jegyeket. Ez tulajdonképpen a helyi ferences kolostorban igen csekély ráfordítással „bérbe vehető", ugyanis pusztán ennivalóért kiadott ágy. Az itt lakó gimnazisták száma viszonylag nagy lehetett, mert az egyik - egyébként vámosgyörki, tehát járásunkból való - itt lakó gimnazista visszaemlékezés-kötete szerint itt szobatársa volt másik két osztálytársa.

121 Ezen intézmény szocializációs szerepéről némi adatot szolgáltat a már említett Kiss Szaléz-féle koncepciós per,

122 amelynek néhány fiatal „elkövetője" között találunk gimnazistát és a rendházban elszállásoltat egyszerre, másrészről azonban a rendház világát mint szocializációs helyszínt legalább ennyire a szovjetellenes összeesküvés koncepcióját gyártó rendőrség konstrukciójának tekinthetjük. A naponta bejáró tanulók viszonyait kutatva, térképünkből kitűnik, hogy két fő összeköttetési vonal kínálkozik tárgyalásra: a Gyöngyöst a Budapest-Miskolc fővonallal összekötő és Jászárokszállás felé tovafutó szárnyvonal, ill. a Budapest-Miskolc főút, melyek egyaránt megtalálhatók voltak már korszakunkban. Feltűnően nagy számú diákot, és a települések lakosságszámához képest még nagyobb arányú iskolázási kedvet tapasztalunk az említett szárnyvonal mentén, pontosabban annak összesen két megállóhelyén: Vámosgyörk 41, Gyöngyöshalász pedig 31 tanulót küldött iskolánkba, amely ezen falvakban az 194l-es év iskoláskorúinak mintegy 11 (1949-ben 12), ill. 7 (1949-ben valamivel kevesebb) %-át adta. Ezekkel a mutatókkal (egy részesetet kivéve) abszolút számban és arányaiban is a legelőkelőbb helyet elfoglaló községekről van szó. Az 1870-ben megnyitott

123 vaspályán 1934-ben Vámosgyörkre és vissza egyébként napi 10 vonatpárral lehetett eljutni, amelyből az egyik az iskolaidőhöz igazíttatott.

124 A bejárás módjára vonatkozó éves adatok sejtetik, hogy a vasút mentén lakók mindahányan ezzel a közlekedési eszközzel érkeztek iskolába, ebben változást csak a háború utáni rövid időszak hozott, mert egy esetben - mint már említettük - biztosan tudunk a napi bejárással való felhagyásról, de erre csak ideiglenesen kényszerültek a német csapatok által használhatatlanná tett pálya, majd a 2-3 naponkénti vonatindulás és a 30 percről 8 órára növekedett menetidő miatt.

125 Érdekes, hogy a napi bejárást alkalmazták a Budapest-Miskolc vonal mentén lakók is hiánytalanul, így vállalták a hosszabb út és a szárnyvonalra átszállás terheit. Nem rajzolódik ki azonban térképünkön semmiféle nagyobb vonzerő a Gyöngyösre és onnan tovább vezető Budapest-Miskolc közút mentén sem nyugati irányban, keleti irányban pedig kifejezetten szerény a gimnáziumba jutók száma. Ennek biztosan nem az az oka, hogy ezen út éppen más középiskolák felé nyitott utat, egyrészt, mert keleti irányban nem is feküdt ilyen az út mentén belátható távolságban, másrészt pedig azért, mert tévedés lenne a közúti forgalomnak a személyszállításban a maihoz akárcsak mérhető szerepet is tulajdoní120 Hogy mennyiben különbözött ez a polgárias környezet az igénybevevő kosztos diákok általános otthoni viszonyaitól, azt jelzi, hogy az 1928 és 1934 között született férfiak gyermekkori lakásviszonyait kutató országos szociológiai felmérés szerint a kérdezettek kevesebb, mint negyvened része lakott legfeljebb 1,5 fő/szoba laksűrűségű helyen, ami annyit jelent, hogy pl. egy háromtagú család elenyésző eséllyel birtokolhatott csak kétszobás ingatlant. - HORVÁTH Ágota 1984. 196-197. 121 KASSAY Kázmér 1993. 15. 122 A per lefolyásának mikéntjére és okaira 1. röviden BALOGH Margit 1997. 20-23. A történteket országos eseményekre vezeti vissza BALOGH Margit 1991. 26.; BALOGH Margit 1998. 184-185., ill. azt a helyi érdekviszonyok eredményeként elemzi FÁY Zoltán 1999. 112-120. 123 HORVÁTH László 1993. 37.; HORVÁTH Mihály 1990. 38. 124 N. N. (Vasúti menetrend,...) 1934. 4. 125 MOLNÁR József 1995/b. 30.