Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Bolgár Dániel: A „vidéki" társadalmak iskoláztatási stratégiái, avagy a gyöngyösi gimnázium nem gyöngyösi diákjainak társadalomtörténeti megközelítése (1938-1948)

tatja, hogy az iskola felügyelte intézmény a polgárias miliőt tartotta legmegfelelőbbnek diákjai értékrendszerének meghatározásához. 120 Szólnunk kell még a kosztosság egyik alfa­járól, mely a kollégiumban lakáshoz mutat hasonló jegyeket. Ez tulajdonképpen a helyi fe­rences kolostorban igen csekély ráfordítással „bérbe vehető", ugyanis pusztán ennivalóért kiadott ágy. Az itt lakó gimnazisták száma viszonylag nagy lehetett, mert az egyik - egyéb­ként vámosgyörki, tehát járásunkból való - itt lakó gimnazista visszaemlékezés-kötete sze­rint itt szobatársa volt másik két osztálytársa. 121 Ezen intézmény szocializációs szerepéről némi adatot szolgáltat a már említett Kiss Szaléz-féle koncepciós per, 122 amelynek néhány fiatal „elkövetője" között találunk gimnazistát és a rendházban elszállásoltat egyszerre, más­részről azonban a rendház világát mint szocializációs helyszínt legalább ennyire a szovjet­ellenes összeesküvés koncepcióját gyártó rendőrség konstrukciójának tekinthetjük. A naponta bejáró tanulók viszonyait kutatva, térképünkből kitűnik, hogy két fő összekötteté­si vonal kínálkozik tárgyalásra: a Gyöngyöst a Budapest-Miskolc fővonallal összekötő és Jászárokszállás felé tovafutó szárnyvonal, ill. a Budapest-Miskolc főút, melyek egyaránt meg­találhatók voltak már korszakunkban. Feltűnően nagy számú diákot, és a települések lakosság­számához képest még nagyobb arányú iskolázási kedvet tapasztalunk az említett szárnyvonal mentén, pontosabban annak összesen két megállóhelyén: Vámosgyörk 41, Gyöngyöshalász pe­dig 31 tanulót küldött iskolánkba, amely ezen falvakban az 194l-es év iskoláskorúinak mintegy 11 (1949-ben 12), ill. 7 (1949-ben valamivel kevesebb) %-át adta. Ezekkel a mutatókkal (egy részesetet kivéve) abszolút számban és arányaiban is a legelőkelőbb helyet elfoglaló községek­ről van szó. Az 1870-ben megnyitott 123 vaspályán 1934-ben Vámosgyörkre és vissza egyébként napi 10 vonatpárral lehetett eljutni, amelyből az egyik az iskolaidőhöz igazíttatott. 124 A bejárás módjára vonatkozó éves adatok sejtetik, hogy a vasút mentén lakók mindahányan ezzel a köz­lekedési eszközzel érkeztek iskolába, ebben változást csak a háború utáni rövid időszak hozott, mert egy esetben - mint már említettük - biztosan tudunk a napi bejárással való felhagyásról, de erre csak ideiglenesen kényszerültek a német csapatok által használhatatlanná tett pálya, majd a 2-3 naponkénti vonatindulás és a 30 percről 8 órára növekedett menetidő miatt. 125 Érde­kes, hogy a napi bejárást alkalmazták a Budapest-Miskolc vonal mentén lakók is hiánytalanul, így vállalták a hosszabb út és a szárnyvonalra átszállás terheit. Nem rajzolódik ki azonban térképünkön semmiféle nagyobb vonzerő a Gyöngyösre és on­nan tovább vezető Budapest-Miskolc közút mentén sem nyugati irányban, keleti irányban pedig kifejezetten szerény a gimnáziumba jutók száma. Ennek biztosan nem az az oka, hogy ezen út éppen más középiskolák felé nyitott utat, egyrészt, mert keleti irányban nem is fe­küdt ilyen az út mentén belátható távolságban, másrészt pedig azért, mert tévedés lenne a közúti forgalomnak a személyszállításban a maihoz akárcsak mérhető szerepet is tulajdoní­120 Hogy mennyiben különbözött ez a polgárias környezet az igénybevevő kosztos diákok általános otthoni viszo­nyaitól, azt jelzi, hogy az 1928 és 1934 között született férfiak gyermekkori lakásviszonyait kutató országos szo­ciológiai felmérés szerint a kérdezettek kevesebb, mint negyvened része lakott legfeljebb 1,5 fő/szoba lak­sűrűségű helyen, ami annyit jelent, hogy pl. egy háromtagú család elenyésző eséllyel birtokolhatott csak két­szobás ingatlant. - HORVÁTH Ágota 1984. 196-197. 121 KASSAY Kázmér 1993. 15. 122 A per lefolyásának mikéntjére és okaira 1. röviden BALOGH Margit 1997. 20-23. A történteket országos ese­ményekre vezeti vissza BALOGH Margit 1991. 26.; BALOGH Margit 1998. 184-185., ill. azt a helyi érdekvi­szonyok eredményeként elemzi FÁY Zoltán 1999. 112-120. 123 HORVÁTH László 1993. 37.; HORVÁTH Mihály 1990. 38. 124 N. N. (Vasúti menetrend,...) 1934. 4. 125 MOLNÁR József 1995/b. 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom