Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Bolgár Dániel: A „vidéki" társadalmak iskoláztatási stratégiái, avagy a gyöngyösi gimnázium nem gyöngyösi diákjainak társadalomtörténeti megközelítése (1938-1948)
III. 2. A Heves megyéből érkező tanulók ismérvei III. 2. a. A Gyöngyösi járáson kívül élő diákok Heves megye tárgyalása kapcsán jóval nagyobb sokaságot kell boncolgatnunk, ezért ezen tömegnek az egyes településekhez való kapcsolatát térképre igyekeztünk vetíteni (1. térkép). Első tekintetre feltűnő a tömegesebb vonzás és a közigazgatási határ erős egybeesése: mint már elemeztük, ezt tapasztalhatjuk - egy jelentős kivételtől eltekintve - a megyehatárnál, de cezúrát észlelhetünk a Gyöngyösi járás határvonalánál is. Az összesen 859 Heves vármegyében lakó nebuló 4,6%-a (39 fő, 36 család) érkezett csupán a többi járásból, 74 de ez a szám átlagosan falvanként még két főt sem tett ki. Mégis látható, hogy ezt a nagyon szerény részvételt azért befolyásolja néhány kiemelt erőhatás. Először is: a földrajzi közelség és elhelyezkedés, mivel ezen szórványosan kibocsátó községek jórészt a járáshatár mentén fekszenek, mégpedig keleti, délkeleti, ill. nyugati-délnyugati irányban, 75 északra azonban nem. Utóbbinak oka az északi Mátra közlekedési elzártsága és (ezért is) tradicionálisan más irányba orientáltsága városunktól. A járáson kívüli legnagyobb kibocsátók (4-5 fővel Kompolt, Tarnaörs, Zaránk) az előbb említett övezetben feküdtek, igaz, ezen falvak lakói sem tudtak feltétlenül vas- vagy műúton eljutni Gyöngyösre. Érdekes megfigyelnünk a hatvani járás irányába gyakorolt igen csekély hatást. Ez megmutatja - már hasonlót sejtető, tudáselitre vonatkozó országos kutatások mellett 76 - számunkra, hogy Gyöngyöst mennyire nem lehet olyan „jóhírű", hagyományaival vonzerőt gyakorló 77 iskoláztatási központnak tekinteni korszakunkban, amelyet egy másik intézmény közeli meglétének dacára is felkeresnek, ugyanis az 1931-ben alakult hatvani Klebelsberg Kunó Gimnázium első ténylegesen gimnazista osztálya 1938-ra még le sem érettségizett, mégis az általunk vizsgált időintervallum során a hatvani járásból összesen csak 6 diákjait Gyöngyösre, magából Hatvanból pedig egy sem, vagyis nem kellett egyetlen tanulmányi ciklus sem - a korábbi időre sejtésünk szerint nagyobb számú 78 - hatvani kereslet kieséséhez egy múlt nélküli intézménnyel szembeni versenyben. A másik meghatározó tényező egy adott régió iskolahiányos helyzete. Ez az állapot esetünkben a mai Heves várost és környékét jellemzi elsősorban 79 a normál gimnáziumi képzés szemszögéből 1945 előtt még elsőrangúan fontos fiúoktatás terén, 80 hiszen a közelben Heves megyében nem volt gimnázium, mind Eger, mind Gyöngyös messze található, kivéve a 74 Egy fő közülük Gyöngyösről költözött el. 75 Valójában ez az övezet déli irányban is folyamatosan húzódik Jászárokszállás „személyében", csak a megyei közigazgatási határon túl. 75 KOVÁCS I. Gábor - KENDE Gábor 2001. 178-179. 1252 fős mintája alapján nem tud ilyen szerepet tulajdonítani a gyöngyösi gimnáziumnak a két világháború közötti tudáselit képzésében, ugyanakkor kimutatja az egri ciszterci gimnázium bizonyos funkcióvállalását ebben. 77 Noha tulajdonképpen igen nagy hagyományokkal rendelkezik az intézmény, hiszen máig az 1634. évi jezsuita alapítású iskolával tartja magát kontinuusnak (1. [HAJAGOS József] 2000/a. 5.). 78 Az 1931 előtti évek értesítői sajnos nem adnak részletes adatokat a tanulók lakhelyére vonatkozóan. Már csak 1934-ből van egy korlátozott adatunk, miszerint a naponta bejárók között ebben az évben volt egy hatvani diák. - ERDŐS Tivadar 1934. 191. 19 Ezen vidék Gyöngyöshöz való vonzódását nem támasztja alá és nem indokolhatja az, hogy a gyöngyösi és környéki szőlőtelepek már régóta és rendszeresen foglalkoztattak itteni munkaerőt summásként és napszámosként (BODNÁR László 2001. 163.), mert a középfokú oktatás ezeket a csoportokat kevéssé érintette. 80 A környék középfokú iskoláztatását egy leánypolgári képviselte csupán. - MÁLNÁSI Ödön 1929. 78.
