Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Bolgár Dániel: A „vidéki" társadalmak iskoláztatási stratégiái, avagy a gyöngyösi gimnázium nem gyöngyösi diákjainak társadalomtörténeti megközelítése (1938-1948)
mellett a középrétegek közé soroltak közül csak 4 községi tisztviselőt találunk, azaz az innen érkezők átlagos műveltségi hátterének hátrányos pozíciója nyilvánvaló, amely - elvileg - vagyoni különbséget is indukálna. Az anyagi állapotot a tanulmányi eredmény és a tandíj korrelációjával mérve 68 azt találjuk, hogy a két mérőszám kapcsolata a jászsági nagyközségben jórészt hiányzik, noha a jobb osztályzat a másik csoportnál sem tekinthető egyedül a kicsiny tandíj eredményezőjének (bár sokkal inkább), összességében az előbbi esetben a tanulmányi eredmény a tandíj összegét alig több mint 4%-ában határozza meg, míg az ország más részeiből érkezőknél 28,5%-ban. Az „árokszállásiak" magasabb tandíjösszege (átlagosan 7-8 pengővel) ezért főként nem a valamivel gyengébb iskolai teljesítményük eredménye volt, hanem az önállók által meghatározott csoportjuk kedvezőbb gazdasági helyzetéből fakadt, melyet az állami fizetésosztályok alapján eleve az anyagi szempontból is a középrétegekhez sorolt és az országból elszórva érkezett réteghez mérhetünk. Ne feledjük, hogy a jászárokszállásiak mint a napi bejárás stratégiájának követői komoly kiadásokra kényszerültek a menetköltségek miatt, hiszen példának okán a gyöngyösi ún. kis- vagy Mátravasút 1938-ban 7 km-es útra 80 fillérért vitte el és hozta vissza utasait! 69 A jóval távolabbi bejárás évente a tandíj összegének többszörösét is kitehette, így az itteniek iskolalátogatása különösen szilárd anyagi helyzetet igényelt. 70 A iskoláztatás céljához való viszony tekintetében újra két markánsan eltérő csoport adódik. A jászárokszállásiak egy része (9 fő) a gimnázium látogatását az első évfolyamtól kezdte meg, míg ugyancsak közülük 7 fő (valamint további 3 fő, az adatok hiányosságai miatt csak feltételezhetően) 1945 után az ottani polgári iskola 4. évfolyamának elvégzése után jött az 5. gimnáziumi év megkezdésére, azaz közel 2 / 3-uk biztosan eleve Gyöngyöst választotta a magasabb középiskoláztatás helyszínéül, 71 míg a máshonnan érkezőknél ezt csak hét esetben valószínűsíthetjük. 72 Az itt maradás is a jászárokszállási diákokra jellemzőbb: 1948-ig 16-an itt érettségiztek le, míg a többiek közül csak 9-en. Összességében a távoli lakhelyű, és egyben javarészt elithelyzetű szülőkkel rendelkezők számára a gimnázium választása legtöbbször átmeneti és esetleges stációnak bizonyult, szemben a fenti választásra tartós stratégiaként tekintő jászárokszállási csoporttal. Ilyenformán a Heves megyén kívüli oktatási piac egyetlen szegmense sem tekinthető a gyöngyösi gimnázium vonzáskörzetébe tartozónak, kivéve Jászárokszállást vagy annak egy társadalmi rétegét, mely minden elemében része volt ennek. Itt kell megjegyeznünk, hogy a tartósságból nem következik a tanulmányi eredmény kedvezőbb alakulása, sőt 0,25 jegynyi hátrányt találunk, talán éppen a foglalkozási megoszlásnál említett szerényebb műveltségi háttér miatt, vagy a már megszerzett gazdasági tőke nyújtotta biztosíték okán, mely a tanulás szerepét a későbbi társadalmi helyzet meghatározásában marginálissá tette. 73 68 Jászárokszálláson: r = 0,21; máshol Heves megyén kívül: r = 0,53. 69 KAFFKA Károly 1938 2 . 447. 70 Ingyenesen utazó vasutas családból egyetlen diák sem érkezett Jászárokszállásról. 71 A maradék harmadnál sincs egyetlen biztos adatunk sem arra, hogy a gyöngyösi gimnázium előtt másik, ugyanilyen profilú intézményt látogatott volna. 72 Ebből 3 rekordnál felmerülhet életkorukból következtetve, hogy egy más középiskolában való megbukás késztette őket itt az I. osztály megkezdésére. (A hiba lehetősége a kétévnyi anyakönyvhiány miatt merül fel, hiszen csak az érkezés évében jelezték a korábbi alma matert). Meg kell jegyeznünk, hogy az itt közölt számok mindegyike valóságosan a jelzettnél nagyobb, mert az 1938/39 előtt is már a gimnáziumba járók korábbi tanulmányairól nincsenek adataink. 73 Utóbbi érvet KARADY Viktor 1997/e. 117. hozza elsősorban a keresztény vállalkozó polgárságra való érvénnyel.
