Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Szabó Gyula: Egyesületek Gyöngyösön a dualizmus utolsó évtizedeiben

Ide tartozik még a Jogászkör, a helyi ügyvédjelöltek és joghallgatók egyesülete, annak a típusnak jellegzetes képviselőjeként, ahol az alapszabály elfogadása után a munka is megindult egy szakmai előadás formájában, mégsem hallunk ezután soha többé az egyesületről.

31 Utoljára az énekkarokról, dalárdákról, zenekarokról szeretnék szólni. Ezeken belül külön említhetjük az egyházi énekkarokat: elsőként a Gyöngyösi evangéliumi református és ágostai egyesült protestáns egyházdalárda 1873-ban, azután a katolikus Főegyházi énekkar 1882-ben, végül a szintén katolikus Alsóvárosi egyházi énekkar 1912-ben jött létre.

32 Fő feladatuk nyilván egyházi jellegű volt, ám gyakran rendeztek saját dalestélyeket ill. vettek részt hivatalos ünnepségeken. A Polgári Dalárda Dalegyesület 1888-ban jött létre, ám néhány év után utolérte az egyesületek végzete, működése 1896-ra megszűnt.

33 Ritka kivételként itt a vezetőség maga kezdeményezte a feloszlást, de a tagság úgy döntött, újjászervezik az egyesületet, ami meg is történt. Ám ekkor sem volt hosszú életű, 1897 után nincs adat róla. Végezetül ide tartozik még a Gyöngyösi Úri Fúvózenekar, ami 1908-ban 25 taggal alakult meg, de valószínűleg nem élte meg az első születésnapját sem.

34 4. Ebbe a kategóriába a sporttal, turisztikával és általában a szórakozással foglalkozó egyletek tartoznak. Az ilyen egyletek nem tekinthettek vissza nagy múltra, különösen a századforduló után alakultak nagy számban, ami a városi polgárság újfajta igényeit is jelzi. Legkorábban, 1882-ben a Korcsolyázó Egylet szerveződött meg, célként a „korcsolyázásnak, mint edző és üdítő testgyakorlásnak művelése és terjesztése".

35 Ezt igen sikeresen végezte, a korcsolyázás az egyik legnépszerűbb téli időtöltés volt az egész korszakban. Bár az érdeklődés inkább csak magára a sportra irányult, az egyesület ügyeire sokkal kevésbé, ettől függetlenül az egyesület prosperált. A következő sporttal foglalkozó egylet jóval később alakult meg, ám jóval szélesebb tevékenységi kört célzott meg. Az 1906-ban alakult meg a Gyöngyösi Testgyakorlók Egyesülete a „város legkiválóbb ifjainak élénk érdeklődése mellett".

36 A gimnázium tornacsarnokában tartottak edzéseket hetenként kétszer, és tervbe vették a vívás beindítását is, ám az adatok tanúsága szerint a tagok kezdeti lelkesedése itt sem tartott sokáig. Ezért kellett az egyletet 1911-ben Gyöngyösi Atlétikai Klub néven újjáalakítani, az eddigi zöld-fehér helyett a vörös-kék lett a hivatalos szín, és tovább bővítették a sportágak körét is.

37 Ekkor kezdett igazán népszerűvé válni a labdarúgás, a klub csapata több mérkőzést itt játszott, pl. a hatvani és a diósgyőri csapatokkal, és az újságokban is megjelent a sportrovat. Két évvel később a Katholikus Legényegylet is létrehozta saját sportegyesületét, itt az alapszabályban is külön hangsúlyt kap a labdarúgás, a két városi csapat több mérkőzést is játszott egymással. A Mátra közelsége adta a lehetőséget egy turista egyesület létrehozására. A Magyarországi Kárpát Egyesülettől 1886-ban érkezett felhívás a helyi kaszinóhoz, hogy helyben hozzák létre a az egyesület Mátra osztályát, ami a következő évben meg is történt. Az egylet tehát először ezen országos szövetség, majd a Magyar Turista Egyesület szakosztályaként működött. Tevékenységük nyomán kezdett a Mátra kedvelt turistacélponttá válni, ennek érdeké31 Gyöngyösi Újság 1905. szeptember 24. 32 A források sorrendben: MISÓCZKY Lajos 1984. 631. HmL.-Alapszabályok törzskönyve. IV-414/3 37. HmL.-Alapszabályok törzskönyve. IV-414/4 70. 33 Gyöngyösi Lapok 1896. szeptember 17. 34 Gyöngyösi Újság 1908. május 17. 35 HmL.-Alapszabályok törzskönyve. IV-414/3 22. 36 Gyöngyösi Újság 1908. május 17. 37 HmL.-Alapszabályok törzskönyve. IV-414/4 71.