Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Szabó Gyula: Egyesületek Gyöngyösön a dualizmus utolsó évtizedeiben

ben adták ki a Mátrai és Gyöngyösi Kalauzt, létesítettek és fenntartottak turistautakat, gondozták a Kékestetőn a kilátótornyot. Az egylet volt Mátrafüred névadója is, ők kezdték így nevezni a korábban Benének nevezett kis települést. A másik maradandó alkotásuk a Mátra Múzeum, ami az egyesülettel egy időben, de különállóan született,

38 ám később annak keretében működött, míg a Közművelődési Egyesület egyik osztálya nem lett. Hasonló célokkal, csak más társadalmi háttérrel jött létre a Természetbarátok Turista Egyesületének gyöngyösi csoportja 1910-ben. Az MSZDP és a szakszervezetek kezdeményezésére alakult meg, a kimondottan turisztikai célok mellett felolvasásokat, vasúti kedvezmények kieszközlését is terveztek.

39 Talán a szervezők buzgalmának elismeréseként az országos szervezet 1910-es vándorgyűlését Gyöngyösön tartották. Speciális célra alakult 1873-ban a kaszinó kebeléből a Gyöngyösi Vadásztársulat (1897től Gyöngyösi Polgári Vadásztársulat). Az egylet ugyan nem sokat hallatott magáról, de időről időre feltűnik a neve a hírekben, tehát ha csendesen is, de működött.

40 5. A civil szerveződések egyik legnagyobb múltra visszatekintő, klasszikusnak nevezhető formája a jótékonykodás. Állami szociálpolitika hiányában az egyházak mellett nagyon fontos szerepet játszottak a szegénység elleni küzdelemben. A legrégibb, és még a századfordulón is működő ilyen szerveződés az 1874-ben alakult Gyöngyösi Jótékony Nőegylet volt. A saját maguk által meghatározott cél, mint általában a jótékony egyesületeknél az özvegyek és árvák, valamint egyéb munkaképtelen szegények segélyezése, itt külön is hangsúlyozva, hogy nemre és vallásra való tekintet nélkül.

41 Igen sok sikeres bál, táncmulatság, felolvasó estély is fűződött az egylet nevéhez, ezekről azért is tudhatunk többet, mert az egyik helyi lap az egylet hivatalos közlönyeként jelent meg. A Gyöngyösi Izraelita Jótékony Nőegylet 3 évvel később jött létre, a célok tekintetében nincs jelentős különbség. Az egyesület 1909-ben a Chevra Kadischa által fenntartott kórházban saját szobákat kapott, ahol 6-7 szegény zsidó nőnek adott menedéket. Az 1907-ben alakult Gyöngyösi Első Magyar Asztaltársaság is széles körű jótékony tevékenységet óhajtott végezni, ám itt is csak az alapszabály maradt fenn.

42 Meglepően nagy számban voltak a jótékony egyletek között a kimondottan az ifjúság problémáival foglalkozók. A századfordulótól jelennek meg, 1900-ban rögtön kettő is alakult, a Gyermekbarát Egyesület és a főgimnázium Tanulósegítő Egyesülete. Az előbbi célja a „gyöngyösi népoktatási intézetekbejáró szegény gyermekek ruhával és lábbelivel ill. tankönyvekkel és taneszközökkel való ellátása",

43 utóbbi hasonló feladatokat a főgimnázium tanulói körében látott el. Egy országos szövetség, az Országos Gyermekvédelmi Liga is létrehozott egy helyi csoportot 1906-ban. Fő tevékenységi köre a gyermeknapok megrendezése volt, míg 1910-ben ezt is átvette a Vöröskereszt. Az Izraelita Jótékony Nőegylet hozta létre 1910-ben a Gyöngyösi Patronage Egyesületet. Célja, hogy a társadalom rendszeres gyámolító munkáját megszervezze, irányítsa és végezze „... a fiatalkorú bűntettesekre avagy erkölcsi züllésnek indulókra nézve",

44 ám valóságos működésére nincs bizonyíték. 38 Az adatok az egyesület közgyűléseiről a sajtóban megjelenő tudósításokból valók, többek között: Gyöngyösi Lapok 1892. február 1., 1895. február 14., 1896. február 22. 39 NAGY József 1982. 106. 40 HmL.-Alapszabályok törzskönyve. IV-414/3 2. 41 HmL.-Alapszabályok törzskönyve. IV-414/ 42 HmL.-Alapszabályok törzskönyve. IV-414/4 63. 43 HmL.-Alapszabályok törzskönyve. IV-414/3 36. 44 Gyöngyösi Újság 1910. január 20.