Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Szabó Gyula: Egyesületek Gyöngyösön a dualizmus utolsó évtizedeiben
kához, létrehozták az irodalmi, szabad líceumi, munkás gimnáziumi és az analfabéták oktatását szervező bizottságot, ezenkívül létezett még egy múzeumi és műtárlat osztály is. Néhány évig valóban aktívan működött minden részleg (kivéve az analfabétákat oktatót, ahova nem volt jelentkező), nagy számban tartották az előadásokat, és megszületett az egyesület talán legmaradandóbb alkotása, a Gyöngyösi Kalendárium. Azonban néhány évvel később a titkári jelentés már „haldokló egyesületről" beszél. 24 Ezzel egy időben, 1909-ben kísérletet tettek Gyöngyösi Önképző Kör, Közművelődési Egyesület néven egy egylet létrehozását, ám sikertelenül, a kezdeményezésről később nincs hír. 25 A Felsővárosi és Alsóvárosi Ifjúsági Egyesület, melyek 1897-ben ill. 1903-ban alakultak, is hasonló célokat követtek, bár nagyon praktikus okai is voltak a megszületésüknek. Ugyanis régebben „ún. nadrágos ember vasár- és ünnepnap délutánján a város utcáin nem jelenhetett meg, mert az ököljogra támaszkodó kapáslegények ... az ilyen embert durván megállították az utcán, tőle szivart, sőt pénzt követeltek, mit ha nem kaptak meg, az illetőt sokszor nyomorékká verték, ha pedig megkapták a kívántakat, egy pár hatalmas pofonnal útnak bocsátották". 26 Ezért az Ifjúsági Egyesületek a tanköteles koron túl lévő ifjúság hazafiságát, vallás-erkölcsös életét fejleszteni, az ifjakat illemre és tisztességre tanítani. 27 Hogy az utcák biztonságosabbak lettek-e, azt nem tudom, de az egyletek szorgalmasan működtek, felolvasásokat, műkedvelő előadásokat tartottak. A gyöngyösi állami főgimnázium Vachot Köre 1898-ban jött létre a középiskolások általános műveltségének, a vitatkozó és előadó képesség fejlesztése. Többnyire a nemzeti ünnepek alkalmából tartott ünnepségeken szerepeltek szavalatokkal, dalokkal. Végül meg kell még emlékezni a Gyöngyösi Altalános Munkás Önképző Egyletről, amely 1903-ban alakult, hivatalos miniszteri engedéllyel is rendelkezett, mégis csak egy évig működött. 28 A művelődési cél és a társas érintkezés sajátos keveréke jellemzi a következő egyleteket, így az 1897-ben megszületett Gyöngyösi Iparos Kör is. Az iparos segédek számára alkották meg, célja a „tagok szórakoztatására felolvasások, színi előadások, társas mulatságok tartása ... könyvek és hírlapok olvasása". Szintén az iparossághoz kapcsolódott az 1874-ben alakult Katholikus Legényegylet. Valószínűleg ez volt a legaktívabb egyesület a városban, 1898-ban például 12 rendezvényéről van tudomásunk, ezzel messze megelőzi a többi egyletet. A rendezvények között volt 3 színi előadás, összesen 3 felolvasó- ill. dalestély, valamint szavalatokkal egybekötött táncmulatságok. A kereskedő segédek próbálkozásait jóval kevesebb szerencse kísérte. Először 1890-ben Kereskedő Ifjúsági Egylet néven akartak egyesülete létrehozni, kevés sikerrel. Másodszor 1903-ban Kereskedő Ifjak Egylete név alatt próbálkoztak, ám ez „pártolók hiányában feloszlott". A harmadik kísérletre szintén 1903-ban került sor, ekkor Gyöngyösi Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete néven, ennek sorsa már nem ismert. 29 A Munkásotthon, amely foglalkozástól függetlenül minden munkásnak lehetőséget biztosított a művelődésre, ahol több szakmai szervezet is tartotta a gyűléseit, 1907-ben már biztosan létezett, itt szerkesztették a helyi szociáldemokrata lapot Egyesüljünk címen. 30 24 Titkári jelentés a Hanisz Imre Közművelődési Egyesület lefolyt esztendejéről. Gyöngyösi Kalendárium 1914. 25 Gyöngyösi Újság 1909. október 24. 26 Gyöngyösi Újság 1909. július 11. 27 HmL.-Alapszabályok törzskönyve. IV-414/4 42. 28 HmL.-Alapszabályok törzskönyve. IV-414/4 49. 29 A források sorrendben: Mátravidéke 1890. augusztus 21. HmL.-Alapszabályok törzskönyve. IV-414/3 38. HmL.-Alapszabályok törzskönyve. IV-414/4 75. M MOLNÁR József 1982. 52.
