Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Szabó Gyula: Egyesületek Gyöngyösön a dualizmus utolsó évtizedeiben
Az érdekvédelemre alakult egyesületek külön csoportját alkotják azok, amelyek a helyi birtokosok (főleg szőlőbirtokosok) érdekeit védték. A legkorábban, 1896-ban, a Heves megyei Gazdasági Egyesület jött létre, a kaszinó kezdeményezésére. Mint neve is mutatja, tevékenysége túl terjedt a város határain, ám székhelye sokáig a városban volt. Feladatának tekintette a megye mezőgazdasági állapotának a felmérését, a megyét érintő gazdasági kérdések megvitatását, különböző eszközök, gépek és vetőmagok beszerzését és a tagok között való kiosztását, a földművelési ismeretek terjesztését, stb.. 18 1898-ban jelentős változás történt, az egyesület átvette a vármegyei mezőgazdasági bizottság teendőit, tehát hatósági feladatokat kapott, és hamarosan a székhelye is Egerbe került. Kimondottan helyi igényre jött létre viszont a Gyöngyösi és Gyöngyös vidéki Szőlőszeti Egyesület és a Gyöngyösi Birtokossági Egyesület. Előbbi a filoxéra pusztítása után a helyi szőlészet újjáteremtésére alakult 1895-ben, és valóban nagy számban tartott szakmai előadásokat, adott el oltványokat kedvező áron, 19 ám néhány évi működés után, a századforduló táján csendben kimúlt. A másik egyesület 1890-ben alakult, célja a szőlők jobb őrzésének megoldása volt. 20 Valószínűleg a hegyközségi rendszer valamiféle előzményéről van szó, a hegyközségek azonban csak 1897-ben alakultak meg a városban. 1907-től működött Gyöngyösi Keresztény Szociális Egyesület, a hasonló nevű országos szövetség tagja. Az egyesület nagyon széles társadalmi csoport (a kisemberek: kisiparosok, kiskereskedők, gazdák, kishivatalnokok, ipari munkások, háztartási alkalmazottak) érdekképviseletét vállalta fel, valamint szellemi képességeik fejlesztését, és az önsegélyezés megszervezését. 21 Ám úgy tűnik, a szervezés kevés sikerrel folyt, az egyik lap szerint hónapokkal a megalakulás után is csak 10-15 tagja volt az egyletnek, 22 és később sincs semmi hír róla. Ebbe a kategóriába soroltam a '48/'49-es Honvédegyletet is, bár csak feltételezni tudom, hogy volt egyfajta érdekvédelmi funkciója is. Ugyanis saját iratai nem maradtak fenn, még az alapszabály sem, annak ellenére, hogy az egyesület az egész korszakban létezett, gyakran felbukkan a neve a megemlékezéseken. 3. A második legnagyobb, 19 tagú csoportba tartoznak a kultúra terjesztése, önképzés, társas időtöltés céljából alakult egyesületek. Ez a három funkció az esetek többségében együtt jelenik meg, nehéz őket szétválasztani, valamilyen módon azonban lehet kategorizálni. Elsőként a város közművelődési egyesületeivel foglalkozom: A függetlenül működő (nyilván műkedvelő) színtársulatból és a helyi zenekarból jött létre a Mulatságokat Rendező Társulat, majd 1874ben a kaszinó kezdeményezésére alakult meg a Műkedvelő Egyesület. A következő négy évet tartják az egylet fénykorának, ám ezt a hanyatlás évtizedei követték. 1895-ben például összesen egy bált rendeztek, a következő évben pedig egy újság szerint „a Műkedvelők Egyesülete is megszűntnek tekinthető". 23 Több sikertelen kísérlet után 1906-ban kezdődött el egy folyamat, melynek során új formában jelenik meg az egyesület. Az alapszabály gyökeres megváltoztatásával először a zene- és dalosztályt szervezték újjá, az egylet neve átmenetileg Hanisz Imre Dales Zeneegyesület lett, az elődszervezet vezetője tiszteletére, majd 1908-ban jött létre a Hanisz Imre Közművelődési Egyesület. Nagy lelkesedéssel és a szokásos önbizalommal fogtak mun18 HmL.-Alapszabályok törzskönyve. IV-414/3 21. 19 Gyöngyösi Lapok 1897. február 4. ill. december 16. 20 Gyöngyösi Lapok 1890. december 18. 21 HmL.-Alapszabályok törzskönyve. IV-414/4 61. 22 Egyesüljünk 1907. július 27. 21 Gyöngyösi Lapok 1896. szeptember 17.
