Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Szabó Gyula: Egyesületek Gyöngyösön a dualizmus utolsó évtizedeiben
ugyanúgy vezették tovább, bár nem volt kötelező, a tanulók továbbra is vándoroltak, sőt a társulatok mellett működő temetkezési egyleteken keresztül a céhes szokások liturgikus része is fennmaradt. Újabb átalakulás 1900-ban történt, ekkor az 1884. évi XVII. tc. alapján létrehozták a városban az összes iparost tömörítő Ipartestületet. Azonban az iparosok így is megtalálták a módját, hogy az egyes szakmák képviselői közös szervezetben is működhessenek, így jöttek létre 1904 és 1907 között a különböző szakegyesületek, a szakmák országos szövetségeinek helyi csoportjai. 13 Nem igazi iparos egyesületek, ám mivel érdekvédelmi szervezetekről van szó, itt teszek említést az Állami és vármegye altisztek és szolgák országos szövetségének helyi csoportjáról, amely 1909-ben jött létre, illetve a Gyöngyösi fogadósok, vendéglősök és kávésok ipartársulatáról, amely 1910-ben alakult. A másik számottevő csoport az önsegélyezéssel foglalkozó egyesületeké, ide tartoznak a különböző alapon szerveződő temetkezési egyletek, illetve az önkéntes biztosító pénztárak. Katolikus egyházhoz kapcsolódó temetkezési-betegápolási egylet összesen 9 volt a városban (Szent Kereszt Társulat, Szent Tamás Társulat, Mária Társulat, Rózsafüzér Társulat, Szeplőtelen fogantatás Társulat, Szent Lélek Társulat, Szent István Társulat, Jézus Legszentebb Szíve Társulat és a Szűz Mária Társulat). Ezek közül mindössze kettőnek az alapszabályát sikerült megszereznem, ám valószínű, hogy nagy különbségeket nem fedezhetnénk fel a többiben sem. Az egyletek célja: „Istennek nagyobb dicsőségére s az egyesület tagjainak lelki üdvösségére az elhagyatott és végső nyomorúságba jutott szegény betegeknek lelki és testi ápolgatások és halálok történvén, az egyesület költségén leendő tisztességes eltemetések." 14 A tagok kötelessége - és ez általában minden hasonló célú egyesületre igaz - részben anyagi természetű, ez meghatározott díj fizetését, egy tag halála esetén pedig egyszeri hozzájárulás befizetését jelentette, ezekből fizették a temetés költségeit, és esetleg segélyt a hozzátartozóknak. Másrészt a tag köteles volt meghatározott beosztás szerint tagtársa betegágyánál felügyeletet ellátni, annak temetésén részt venni és lelki üdvéért meghatározott számú imát elmondani. Hasonló módon működött az öt izraelita egyesület (Chevra Kadischa, Bikur Cholin, Maskil el Dol, Izraelita Betegönsegélyző Nőegylet, Szandika-ot). Az utolsó lóg ki némileg a sorból, ennek feladata nem a betegség vagy haláleset költségeinek viselése, hanem fiúgyermek születése esetén egy koma kijelölése és az ezzel járó szertartások költségeinek fedezése. 15 Nem kimondottan egyházhoz kötődött az 1817ben létrehozott Gyöngyösi Jótékony Egyesület, bár kizárólag keresztény tagokat vett fel, ami nem meglepő, hiszen a temetés alapvetően egyházi feladatokat jelent. Az egyesület a századfordulón már mint Jótevő Egyesület szerepelt, egy 1894-es cikk szerint eddig csendben működött, de a szerző szerint az érdeklődés nőni fog, különösen az alacsony tagdíj miatt. 16 A korábbiakhoz hasonlóan, ám a hangsúlyos felekezeti alapot mellőzve még 3 egyesület működött a városban. A Gyöngyösi Betegönsegélyző Egylet (1880) annyiban különbözik, hogy a pénzbeli szolgálaton van a hangsúly, a személyes és vallási oldal elmarad, másrészt az egyesület a saját pénztára javára mulatságokat is rendezett, ami az eddigieknél nem volt jellemző. A Munkásbiztosító pénztárról sajnos alig van adat, ami biztos, hogy 191 l-ben már létezett. A harmadik, a báró Hirsch Mór Jótékonysági és Önsegélyező Egyesület nem helyi kezdeményezés, egy nagyobb egylet fiókegyleteként jött létre 1896-ban, kimondottan a tisztviselőket célozva meg. 17 » B. GÁL Edit 1984. 321. 14 HmL.-Alapszabályok törzskönyve. IV-4I4/4 44. 15 HmL.-Alapszabályok törzskönyve. IV-414/4 73. A Gyöngyösi Szandika-ot izraelita komasági egylet alapszabálya. 16 Gyöngyösi Lapok 1894. január 11. 17 Gyöngyösi Lapok 1896. július 26.
