Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Lisztócky László: „Az egyházi költészet Petőfije". Portrévázlat Pájer Antalról

A tévhit kialakulásához hozzájárult Zalár József, aki visszaemlékezésében Sárosi Gyula szájába adta a Tiszafüreddel kapcsolatos adatot. Az Arany Trombita szerzője körülbelül egy évvel Gyöngyösre érkezése után arról vallott neki, hogy alföldi bolyongása idején egyre inkább Heves megyébe, gyöngyösi barátai - beszélgetőpartnere és Vachott Sándor - közelébe vágyott: „De jöttömben - tette hozzá -, épen a Tisza partján, egy harmadik hevesi jó barátot is szereztem magamnak: Pájer Antalt, a tiszafüredi papot. Sokat köszönhetek neki, megrakta kocsimat mindenféle jóval s azóta sem feledkezett meg rólam..."

14 Egyetlen részlet kivételével hitelesnek kell tekintenünk a fenti vallomást, hiszen a visszaemlékezőt mind Sárosi Gyulához, mind Pájer Antalhoz mély és tartós barátság fűzte, az elmondottak valóságtartalmát a velük folytatott eszmecserék is megerősíthették. Ami pedig Tiszafüredet illeti: a beszélgetés időpontjában Pájer Antal már ott gyakorolta hivatását, Zalár József pedig személyes élményei alapján is csak erre a településre gondolhatott, amikor jó három évtized múltán papírra vetette idézett sorait. Tiszafüred nevét véshette emlékezetébe az a tény is, amelyre a vallomás utolsó mondata utal, hogy Sárosi Gyula gyöngyösi tartózkodása alatt is kapcsolatban maradt Pájer Antallal: „Tiszafüredről - olvashatjuk Lakner Ilona dolgozatában - elég gyakran kocsizott be Gyöngyösre, és ilyenkor Sárosyt mindig ellátta pénzzel és élelemmel..."

15 Ha Sárosi Gyula nem is, Zalár József - a Damjanich-hadtest volt krónikása - sűrűn fölkereste a Tiszaparti menedékhelyet, s lelt oltalomra, vigaszra a régi jó barát oldalán. Két művében is megörökítette tiszafüredi emlékeit. Az egyik az Éjféli látogatás Pájernál című, 1858-ban keletkezett verse, amely az egyre inkább a saját hangjára találó, a nemzeti ellenállás kórusát gazdagító költő előtt tisztelgett. A XVI. századi énekszerzők álarcában, modorában, négyes rímeivel köszöntötte a „szent énekszót" zengő „hegedűst", aki ellenállhatatlan erővel vonzotta magához éjféli órán életre kelt szellemét: A jövőért könyörg, imádság éneke... Segítsd jó népedet magyarok istene!... Megyek, megyek!... A dal e házig vezete, Itt az ablak alatt könyvem megerede. Ablak alá ültem, ott eltakarának Lehajló ágai szomorufüzfának, Úgy hallgatom a dalt, könyveim omlanak... Azóta ott töltöm éjféli órámat.

16 14 L. NAMÉNYI Lajos 1889. 99. A visszaemlékezés címe: Sárosy Gyula bujdosása Heves megyében. Zalár József csak 1851 nyarának a végén találkozhatott először Sárosival Gyöngyösön, ekkor tért vissza gömöri bujdosásából szülővárosába. 15 LAKNER Ilona 1938. 50. 16 A vers először a Szépirodalmi Lapok 1858-as évfolyamában látott napvilágot (2190-2). Éjféli látogatás címmel helyet kapott ZALÁR József költeményeinek 1902-ben megjelent háromkötetes gyűjteményében is (I. köt. 264-6). ORGONA-VIRÁGOK. FJUUMTAL KUDTA MINDSZENTI GEDEON. EGERBEN, 18J8.