Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)
B. Gál Edit: Gyöngyös városképi alakulása 1917-1937 között
múlva elhelyeztük a főkaput és akkor mindenki csodálkozott, hogy az egyszerű épület egy csapásra kis palotává változott."" Az épületek díszítő elemeként Wälder előszeretettel használta a város gazdaságát jellemző szőlőfürtöt. Ez a motívum tűnik föl a banképületen, a Grüssner-házon valamint később a víztorony címerének kialakításánál is. A városi polgárság nagy örömére 1925. március 7-én a dr. Hajdú-féle házban, a Sas közben megnyílt a Vízgyógyintézet, amely egyben a tisztasági fürdő szerepét is betöltötte. A hatalmas, fényvisszaverő falfelülettel körülzárt világítóaknák, a jó szellőzést biztosító nagyfelületű ablakok és szellőző csatornák a modern építészeti megoldások hírnökei voltak. Az intézetben gőzfürdő, szénsavasfürdő, fenyőfürdő, villanyfürdő, massage és iszapkezelés várta a vendégeket. 12 (23. kép) 23. kép. A Vízgyógyintézet egykori bejárata. Az uszoda, a strandfürdő hiánya már évek óta foglalkoztatta a gyöngyösieket. Végül 1926ban a város déli felén a Büchler malom mellett felépült a „kissé hideg vizű" versenyuszoda. Az érdeklődés és a lelkesedés óriási volt. 1927-ben a malom jóvoltából már kellemesen meleg hőmérsékletű vízben fürödhettek a kilátogatok a hét minden napján. Egy valóságos sporttelep lett a strandfürdő területén - írja a Gyöngyösi Lapok -, ahol nemcsak úszni lehet, „hanem más sportok (torna, tenisz) is kultiválhatok." A strand nagy látogatottságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a belvárosból autóbusz járatot indítottak a fürdőhöz, amely néhány fülérért oda-vissza szállította a vendégeket. A strand területén „büffet" várta hideg és meleg ételekkel a fürdőzőket, Grünzweig Ernő pedig 1927-ben megnyitotta női és férfi fodrászszalonját. ,A Gyöngyösvidéki Gőzmalom nagy áldozatok árán létesített strandfürdője ma már országos hírű. "- szól a méltatás a Gyöngyösi Lapok 1927. júliusi számában. (24. kép) A szabadfürdő kérdése az 1930-as évek elején kerül ismét napirendre, hiszen az emberek már nem csak testmozgásra, de napozásra, jó levegőre, egész napos pihenésre is vágytak. A régi uszoda területét ekkorra már kinőtte a város. „Csupán uszodát ma már nem is létesítenek
