Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Pálosné Nagy Rózsa: Madarász hálóval. Fürjfogás a hatvani határban

meg. Költözőmadár. Áprilisban érkezik hazánkba, és szeptember első felében hagyja el. Április második felétől május elejéig történik a párzás. A fészkét a talajra rakja. A kakasok hangos pitypalaty és vav-vav hangot adnak ki, különösen reggel és este, amelyre a nőstény trittyegéssel felel.

8 A nép körében igen népszerű madár. Népszerűségét hangjának, énekének köszönheti. Több elnevezése is ismert, hívják a pitypalaty>-nak, fürgy-nek, fürjmadár-nak. Közmondásokban és szólásokban is találkozhatunk velük, pl: „Úgy fut mint a fürj", „Gömbölyű mint a fürj", „Fürj természetű" (itt arra utalnak, hogy a madár igen szerelmes és féltékeny, féltékenységében igen veszekedő).

9

Népszerűségére utal még, hogy különféle mondókák, énekek, versek is születtek e madarakról, amelyekben hangjukat, beszédüket igyekeztek megmagyarázni. Ilyen pl. amikor a kakas a párját hívja, így énekel: -„Pitypalaty, merre vagy?" a tyúk válasza: -„Pity pity pity: itt, itt, itt." a kakas újra szól:-„Pitypalaty, El ne hagy". Az alföldi ember, amikor a fürjkakas a párjához szól, a következőt hallja: -„Babám, babám" a tyúk válaszából pedig a következőt: -„Vártalak, vártalak, vártalak."

10 3. kép. „Megvan!" 8 BENKŐ Pál. 1935. 181. 9 CHERNÉL István 1899. 353. 10 CHERNÉL István 1899. 351.