Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

B. Gál Edit: Gyöngyös városképi alakulása 1917-1937 között

(Ji/öngyöt Posta-palota 31. kép. Az. 1929-ben átadott épület. és 1500 pengős második díjat egyenlően elosztva a „Szent-Szent-Szent" ( Jakab Dezső, Soós Aladár, Komor Marcell és Komor János) és az „Isten és Haza" (Baumhorn Lipót és Somogyi György) jeligés tervek szerzői kapták. A hitközség Warga László kormányfőtanácsos, valamint Kiss Sándor és Havas Sándor építészek véleményét is kikérve a Baumhorn Somogyi-féle terv mellett döntött. (32. kép) A zsinagóga körül, amelynek stílusát Baumhorn neve fémjelzi, mint a távlati rajz is mutatja levegős nagy teret, parkot, kevés épületet képzeltek a tervezők, amely „lelket üdítő" és pihenést nyújtó is egyben. A 305 500 pengőre kalkulált építkezéssel Lukács Lipót budapesti vállalkozót bízták meg, aki a budapesti Csáky utcai izraelita templomot is építette. 1929. július 31-én de. 10 órakor Feigl L. H. főrabbi, Rusz Jakab hitközségi elnök, dr. Kurcz Jakab alelnök, Baumhorn Lipót tervező műépítész, Somogyi György mérnök és a város képviselőinekjelenlétében ünnepélyesen megtették az első kapavágást az új templom felépítéséhez. 1934-ben báró Wildburg Arthúrné felajánlotta a település keleti felén álló kastélyát és 7 holdas parkját a városnak megvételre. Az egykori Orczy kastély megvásárlása már az 1880-as évek óta terve a mindenkori polgármestereknek, s most, hogy az eladás időszerűvé vált semmiképpen sem akarta a közönség az épületet, de különösen a parkot elveszíteni. A vétellel megoldódni látszott a városháza gondja is, hiszen a hivatalok kényelmesen elfértek volna a kastély szobáiban. Ezzel egyidejűleg a főtemplommal szemközti Szent Korona teret is meg lehetett volna tisztítani a leégett régi városháza toldozott-foldozott romjaitól, melyekre 1918-ban ugyan még tetőt raktak, hogy lassúbbá tegyék az enyészetet. Az egyezkedés a család és a tanács között közel 3 évig tartott. A képviselőtestület 1934 decemberében 265000 pengő vétel-