Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

B. Gál Edit: Gyöngyös városképi alakulása 1917-1937 között

32. kép. A zsinagóga épületének látványterve. árat hagyott jóvá. Ezért az épületet, a hozzátartozó parkot és az üvegházat kívánták megvenni. Voltak, akik ezt az árat sokallták, a család kevesellte. Végül 1937. március 1-én „csupán" 240 000 pengőért Gyöngyös megszerezte az ingatlant. A parkba és az „orangeriebe" beköltözött a városi kertészet. Az épület felhasználására ekkor már több ötlet is felmerült. A városi hivatalokon kívül terveztek ide iskolát, internátust. Guba Pál 1937-ben javaslatot tett arra, hogy mivel a tulajdonos a kastély teljes berendezését itt hagyta az épület azon emeleti részeit, amelyet egykor a bárói család lakott nyilvánítsák múzeummá „különben az Orczy teljes berendezése az utolsó szögig ebek harmincadjára kerül". Sajnos a történelem másként döntött. Akkor az évszázados falak között nem lett városi hivatal, sem iskola, sem múzeum. 1937 - a II. világháború előestéje. A lángnyelvek pusztította májusi éjszaka óta eltelt 20 év. És micsoda 20 év! Az üszkös romhalmaz helyén új város épült vízvezetékkel, villamos árammal, aszfaltozott utakkal. Épültek új, modern lakások, világos üzletek, impozáns közintézmények. A város területe csaknem duplájára növekedett. 1930-ban már 180 utcája van Gyöngyösnek.

24 Az építkezések során a település kissé eklektikus arculatot nyert. Hiába volt Wälder neobarokkos egységes elképzelése az újjáépítés stílusát illetően, az eredmény mégis „kicsit" más. Más - de ma már megszokott. Jól megfér egymás mellett a XVIII. szá24 HUSZÁR Éva B. 1997 . 70