Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)
Dér Dezső: Puky Miklós, az 1848-49-es szabadságharc kormánybiztosa
lakosokat szólítsa fel a Vág-menti sáncok építésében való részvételre, amelynek munkálatai csak márciusban kezdődtek el. 43 A legnagyobb nehézséget a folyamatosan fennálló pénzügyi problémák okozták a Komáromban lévők számára. Február 9-én Török az OHB-tól a várőrség ellátására, a várerődítésekre és az élelmezési hivatal számára, valamint a katonaság felruházására 317 762 forintot igényelt. Ez az összeg azonban nem érkezett meg, mivel a futárok nem tudtak az ostromgyűrűn átjutni. A várparancsnok ezért február 26-án felszólította Pukyt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a mielőbbi pénzellátásra. Puky a várban felhalmozott gabonakészletek egy részének eladásából 56 000 forint bevételre tett szert. Fellner Antal állami gabonaügyi igazgatótól átvett a katonai kiadások fedezésére 65 740 forintot és emellett a különböző árverezésekből még pár ezer forintot is összegyűjtött. Ezekből a bevételekből, ha szűkösen is, de fedezni tudták a kiadásokat április elejéig. Az aprópénz hiányán, az annak kiküszöbölésére létrehozott „Pénzváltás Ügyi Bizottmány" helyi szükségpénz (hadipénz) bevezetésével próbált változtatni, amelyek 8 krajcáros címletekben kerültek forgalomba és április 11-én megkezdték ezeknek nyomtatását. 44 Az 1849 márciusában a Komáromba kinevezett két tábornok, Guyon és Lenkey közül az utóbbinak sikerült először bejutnia a várba, neki is jókora késedelemmel április 10-én. Április 11-én Török átadta Lenkeynek a várparancsnokságot, noha az csak a várőrség parancsnokává lett kinevezve. Úgy látszott, az ideiglenes főparancsnok hajlandó elismerni a kormánybiztosi hatalom elsőbbségét: „...ha tisztelt kormánybiztos úr úgy kívánja, nekem semmi ellenne szólni valóm nincsen, és én parancsait tisztelni és végrehajtani kész vagyok, magam mentségére kérem illyen parancsokat Írásban hozam intézni, és megvárom hogy mi a teendőm ara utasítást addand". Ez a helyzet az április 19-i nagysallói magyar győzelmet követően azonban megváltozott, amikor is Guyon átvágta magát az ostromgyűrűn, és 20-án átvette Lenkeytől a vársereg parancsnokságát. Az új főparancsnok tisztában volt azzal, hogy a magyar fősereg nemsokára Komáromhoz ér, ezért a csapatok ellátását szem előtt tartva első intézkedései között szerepelt a kenyér minél nagyobb mennyiségben való sütésének elrendelése. Április 22-én a magyar fősereg észak felől felmentette Komáromot, majd miután elkészült az új dunai talphíd, április 26-án délről is felszámolta az ostromgyűrűt. 45 Lenkey már a várparancsnokság átvételét követően elrendelte a lakosságnak a Nádor-vonalon lévő helyiségek azonnali elhagyását és egy „korházi Bodé" felállítását a beteg polgári személyek és katonai sebesültek számára. Guyon pedig még az utolsó összecsapás alatt felszólította Pukyt, hogy a sebesültek és lőszerek szállítására több szekér álljon készen és a környékbeli orvosok öszszegyűjtését mielőbb tegye meg; mindemellett az ágyúk elvontatásához igavonó ökröket kért. 46 43 MOL H 109 1. d. 95., 127., 133., 140., 179., 186., 201., 228., 323., 325., 342., 377., 461. 2. d. 29-30.; HAJAGOS József 1998/b. 143-144. 44 MOL H 109 I. d. 145. 2. d. 10., 18.; SZINNYEI József 1887. 421.; SZÉNÁSSY Zoltán 1989. 141-142.; HAJAGOS József 1998/b. 145. 45 MOL H 109 2. d. 56., 58-59., 81. Puky sem Lenkey vei, sem Guyonnal nem tudott jó viszonyt kialakítani, minthogy egyikük sem értékelte túlzottan a kormánybiztos beleszólását tisztán katonai jellegű ügyekbe; ráadásul Guyon, akit az OHB szintén teljhatalommal ruházott fel, hozzá hasonló temperamentummal rendelkezett, ami az összeütközésüket még nyilvánvalóbbá tette. KLÖM XIV: 357. 46 MOL H 109 2. d. 48., 54., 90., 91., 93., 96., 404.
