Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)
Dér Dezső: Puky Miklós, az 1848-49-es szabadságharc kormánybiztosa
Komárom felszabadulása után az élet normális körforgása újból megindult: elindult a korábban emelt sáncok lerombolása, a heti vásárokat ismét megtartották. Eközben Kossuth április 7-i kiáltványának megfelelően a megyében is megkezdődött a kivetett újonclétszám összeírása, valamint az 1848. évre megállapított keret fennmaradó részének az kiállítása is. 47 Az ostrom megszűntével azonban a régi problémák nem tűntek el. Az élelmezésben, illetve pénzkészletben mutatkozó hiányosságok pótlásának egyik eszközéül szolgált az árulók vagyonának, mint pl. gr. Károlyi Lajos gabonájának elkobzása, amelyre Vukovics Sebő és Ludvigh János országos biztosok felhívták Puky figyelmét. Halasy Ede ingatlanainak és ingóságainak lefoglalása után sor került több más „hazafiatlansággal vádolt" személy, így Pázmándy Dénes, gr. Zichy Miklós, gr. Zichy István, Liechtenstein herceg, illetve a nagylángi Zichyek közös vagyonának a zárolására is. A kiadások azonban tovább nőttek. A május első felében befejezett hajóhíd megépítéséhez a felhasznált hajók felbecsültetése és tulajdonosainak összeírása, bár késve, de megtörtént. Ez alapján Ludvigh felszólította Pukyt, hogy kezdje meg azok kártalanítását. Ugyancsak kártalanítást kért a helybeli mészáros, Szabó János is a katonaságnak hitelre adott, nagyjából 50 mázsa húsmennyiség után. A már fent említett kórház felállítása pedig csak igen drága pénzen volt kivitelezhető. A faanyag ugyanis Komáromban ekkor hiánycikknek számított - a városban az előző évben tűzvész pusztított, a bombázások is súlyos károkat okoztak az épületekben, a hajóhídhoz szintén szükség volt jelentős mennyiségű fára - ezért annak beszerzési ára jóval magasabb volt, mint máshol. Ráadásul a több helyről befolyt összeg nem fedezte a kiadásokat, ezért Puky május 9én Kossuthhoz fordult támogatásért. 48 Az élelmezésben - mind a lakosságot, mind pedig a katonákat tekintve - továbbra is komoly gondok jelentkeztek. Guyon több rendeletet adott ki a vágómarháknak a várba szállításáról. A települések az újonckiállítás szüneteltetését azzal is magyarázták, hogy nem képesek a katonák ellátására, a honvédek pedig több kincstári holmijukat pénzzé tették vagy éppen némi élelemre cserélték, ami ellen a hatóság szigorúan fellépett. Nem volt ritka az sem, hogy saját maguk próbáltak gondoskodni ellátásukról elidegenítve néhány helyi birtokos jószágát. A környékbeli lakosság is éhezett: a nagymegyeri és izsápi lakosok május 3án írt levelükben szinte könyörögve kérték Pukyt: tegyen valamit az ellátásuk érdekében, különben sokan közülük éhen fognak halni. A kormánybiztos ezért ismét az OHB-hoz fordult mielőbbi utasításért, ahonnan az ügy a Belügyminisztériumhoz került. Emellett már április végén az élelmezésben mutatkozó nehézségek miatt megindult a területen élő gabonatulajdonosok névsorának összeírása is. 49 Komárom megye egész területének felszabadulása után megkezdődhetett a közigazgatás újjászervezése is. Puky - az OHB előírásainak megfelelően - május 15-én tisztújítást tartott a megyében: a már említett Szathmáry Dániel elsőalispán helyét Madarassy Mór örökölte, a 47 MOL H 109 2. d. 105., 114., 116., 131., 133., 153., 160., 180., 204., 393.; KLÖM XIV: 837. 48 MOL H 2 OHB 1848: 3600; MOL H 109 2. d. 51., 83., 92., 106., 115., 140., 175., 182., 188., 189., 207..213., 219., 225., 288., 296, 380., 454.; MOL H 13 BM 1849-9-33.; KLÖM XV: 381-382.; Pázmándy Dénes országgyűlési képviselőt, minthogy nem volt hajlandó Debrecenbe menni, hogy hivatalát ellássa, Puky elfogatta és Debrecenbe vitette. VARGHA Zoltán 1933. 5. A nagylángi Zichy család becsületének védelmében gr. Zichy Aladár lépett fel, és az Igazságügy-minisztériumtól (IM) a vagyon zárlatának feloldását kérte. Az IM a kérésnek helyt adva annak teljesítésével már az új kormánybiztost, Ujházy Lászlót bízta meg. 49 KLÖM XV: 381.; MOL H 109 2. d. 31., 109., 150., 152., 162., 271., 275., 281., 340., 387.
