Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Dér Dezső: Puky Miklós, az 1848-49-es szabadságharc kormánybiztosa

4.kép. A komáromi központi eröd 1849. március 19-i bombázása a Duna jobb partjáról Még február végén megkezdődtek azok az intézkedések, amelyek a védmúrendszer megerősítését célozták meg; ezek megvalósítására a következő hónapokban került sor. Komoly feladatot jelentett egy új híd elkészítése a vár és a Csillagerőd között, mivel a régit januárban elsodorta az ár. A híd elkészítését Török már február 20-án felvetette Pukynak és a következő napokban - Puky közvetítése mellett - a város és a várparancsnokság meg is állapodott a híd építéséről, amelynek költségeit - a majdani állami megtérítés reményében - a város vállalta magára. Azonban a híd elkészítése elhúzódott. Egyrészt a folyamatos ágyúzás mellett az ácsok nem voltak hajlandók tovább dolgozni, másrészt a város anyagi eszközei is kimerültek és képtelen volt az építkezés tovább finanszírozására. Török mindezek ellenére ragaszkodott hozzá, hogy a híd elkészüljön, aminek építése április 7-én fejeződött be. Sok hasznát így sem vehették, minthogy április 12-én a császári tüzérség a híd egyik tartó hajóját elsüllyesztette, ami által használhatatlanná vált. Emellett ún. talphidak épültek a város és az Apály-sziget, illetve a Hadi-sziget között, amelyek megépüléséhez szintén Puky hathatós közreműködésére volt szükség. A hidak megépítése mellett szükséges volt sáncok építésére is. Török már február 25-én azt kérte Pukytól, hogy a komáromi