Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Varga Sándor: A hasonszervi gyógymód

sik súlyos betegről lévén szó, e kijelentéseknek: Szegénynek nagy baja lehet, ha már Kollert hívják hozzá! - s ha meghalt: Gyógyíthatatlan volt, még Koller sem tudott rajta segíteni! Nemde legszebb bizonyítéka volt ez a őorvosi tudása elismerésének?!"

63 Bár a gyöngyösi kórházban véget ért a homeopátia korszaka, azonban Magyarország ekkor, de még később is homeopata nagyhatalom volt. A gyógymód gyöngyösi története sem ért véget, hiszen eddig nem szóltam Horner tudományos tevékenységéről. Hazai publikálási lehetőség nem lévén orvosi cikkeit bécsi és lipcsei folyóiratokban jelentette meg. A „Deutscher Zentralfetein homöopatische Zeitung" 1829-től, az „Allgemeine homöppaticshe Zeitung" 1832-től fogadta a homeopata orvosok írásait. Mindkét lap szívesen közölte Horner cikkeit is. Életképességüket, egyben a homeopátia életképességét is mutatja, hogy napjainkban is megjelennek.

64 Természetes, hogy az igazi elismerést az jelenthette volna, ha a homeopátiáról itthon, magyar nyelven jelenhettek volna meg közlemények. Erre Hornernek először 1848-ban nyílt lehetősége, „A cholera egyszerű és biztos orvoslása a hasonszenv elvei szerint" című munkájának kiadásával.

65 Azt nem tudhatta ugyan, hogy mi a betegség konkrét oka, hiszen annak kórokozóját csak jóval később, 1883-ban fedezte fel Robert Koch. Ismerhette viszont Jakob Henle bakteriológiai munkásságát, aki még csak spekulatív módon jutott a a következtetésre, hogy „az anyagok (t.i.: a kórokozóknak) bizonyíthatóan jelen kell lennie a betegben, elkülöníthetőnek és tényészthetőnek kell lennie, átoltáskor ugyanezt a betegséget kell előidéznie. A végeredmény mint látható, megegyezik a homeopátia alaptézisével. Horner munkája valószínűleg elismerést válthatott ki, mert újabb, nagy jelentőségű vállalkozáson gondolkodott. Az 1831-ben Bugát Pál által megindított orvosi szaklap mintájára magyar nyelvű fórumot akart biztosítani a homeopata tanok népszerűsítésére. Erre azonban csak később került sor, és a körülmények ismeretében nem is biztos, hogy a vállalkozás sikeres volt. A lap mindenesetre megszületett, és az első száma 1864. július l-jén jelent meg „Hasonszenvi Közlöny" címmel. '14. kép. Dr. Horner „Hasonszenvi Közlöny"-ének I. évfolyam 1. száma 63 Dr. FRINDT F.József 1913. 5. 64 Dr. ZAJTA Erik 1991. 122. 65 Magyarországon többször is volt kolerajárvány a XIX. században, a legsúlyosabb 183 l-ben, amely Gyöngyösön is pusztított. Ekkor az országban mintegy félmillió ember betegedett meg, ezeknek több mint a fele meghalt (lásd még: Varga Sándor Bugát Pál emlékek Gyöngyösön 1990.) 66 SCHOTT Heinz 1993. 283.