Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Varga Sándor: A hasonszervi gyógymód

szakába lépett. Ez azonban nem ment zavartalanul. Koller ugyanis tisztában volt azzal, hogy elődje milyen kötelezettségeket vállalt a kórház anyagi biztonságának megteremtése érdekében. Ezt leghitelesebben magától Vezekényitől tudhatta meg, aki 1875-ben az alábbiakban foglalta össze a homeopátia gyöngyösi történetét: „A gyöngyösi kórházban 37 év óta a betegségek orvoslásának a hasonszenvi rendszer követtetik, s pedig a következő'okoknál fogva; mert: 1. Alulírott orvosi meggyőződése az, hogy az eddig és jelen gyógyrendszerek között a hasonszenvi az, amely a kórok gyógyítására a legalkalmasabb és legüdvösebb; 2. a kórházi épület volt tulajdonosnője Báró Orczy Józsefné, ki e gyógymódnak kizárólagos követője volt, főleg ezen gyógyrendszer megörökítése céljából engedte által az épületet oly kedvező feltételek mellett; 3. a legfőbb alapítványaink között vannak olyanok, melyek világosan kikötik, hogy tett alapítványuk addig érvényes, míg a gyógyrendszer meg nem változtatik, - többen pedig utódjaik részére is kikötötték, hogy ha a gyógyrendszer változna, egyedül az ő beleegyezésük folytán történhetik meg. Nem hiszem, hogy csalódjak, midőn azt állítom, hogy a gyöngyösi kórház nagyrészt ép az abban követett gyógy rendszernek köszöni mai állását, mi által több ezer forint takaríttatott meg a gyógyszerek árában. ...Megfelelt ezen rendszer a gyógytudomány feladatának? arról tanúskodik a minden év végén közrebocsátott, és a nyilvánosság elé terjesztett kimutatás, mely még eddig minden egyéb kórházakkal szemben az összehasonlítást kiállóm. A homeopátia alkalmazása Dr. Koller János igazgatósága alatt fokozatosan megszűnt. Nem tudjuk, hogy mi lett a sorsa az alapítványi alaptőkéknek. Az új kórházigazgató a gyógyítási metodika megváltoztatása mellett fő feladatának az intézmény fejlesztését tekintette, melynek az elmeosztályok megalkotásával maradéktalanul eleget is tett. A városban nagy tekintélyt vívott ki nemcsak szakmailag, hanem emberileg is. Utóda Dr. Frindt Ferenc József 1912-ben írta róla: „Tanúja volt nem egyszer e sorok írója is egyik-má61 VEZEKÉNYI István 1876. 23. 62 KOLLER János 1893. 31. 13. kép. Dr. Koller János, mint kórházigazgató 1909-ben (olajfestmény a kórházban)