Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Csiffáry Gergely: Az Északi Középhegység ritka állatfajainak zoológiai adatai a történelmi dokumentumokban

Az 1690-1850 közti erdó'irtások mértéke néhány Heves megyei falu példáján Művelés Művelés Határnagyság kat. h-ban Művelés Művelés alá vont, alá vont, Település neve Határnagyság kat. h-ban alá vont alá vont erdőirtás erdőirtás Erdőirtások és a Település neve Határnagyság kat. h-ban feltört terület feltört terület révén feltört révén feltört határ feltörésének kora kat. h-ban %-ban terület kat. h-ban terület %-ban Abasár 3820 1000 26,1 1000 26,1 1690-1850 Adács 6513 3500 53,7 1690-1840 Apc 3523 1500 42,6 1690-1850 Atány 8605 1600 18,6 1690-1788 Atkár 4625 3000 75,7 1696-1788 Bátor 5277 1100 20,8 1100 20,8 1701-1850 Bekölce 2306 500 21,7 500 21,7 1692-1846 Boconád 5144 1900 36,9 1900 36,9 1712-1788 Bodony 9743 1500 15,4 1500 15,4 1690-1850 Bükkszék 2472 1000 40,5 1000 40,5 1690-1836 Bükkszenterzsébet 3815 1400 36,7 1400 36,7 1690-1848 Csány 8429 4600 54,6 — — 1690-1788 Demjén 4460 1300 29,1 1300 29,1 1701-1788 Dormánd 2084 900 43,1 1690-1788 Ecséd 7076 4100 57,9 1690-1788 Nagyréde 3494 2800 80,1 2800 80,1 1710-1788 Az erdőirtások mások oka, hogy késik az energiaváltás. Nálunk a különféle manufaktúrák, üveghuták, téglaégetők és háztartások mindenütt fatüzelésre voltak berendezve, s nem szénre. Kevéssé ismerjük a különféle ipari létesítmények működéséhez szükséges faigényt. Egy 1771-ből fennmaradt hatvani uradalmi tiszti instrukció szerint a hatvani posztómanufaktúrához kiutalható évi famennyiség 120 öl, átszámítva köbméterben 410 m\ Ugyanakkor a hatvani téglakemencéhez 300 öl (1023 m

3

) fát adtak évente. A parádi üveghuta 1845^16ban 1400 öl (kb. 4800 m

3

), 1868-ban 2000 öl (6820 m

3

) fát használt fel. Egyetlen kisebb szénégető boksához 80 m\ egy nagyobbhoz már 250 m

3 fára volt szükség. Ahhoz, hogy egyetlen métermázsa kiégetett mészkövet nyerjünk, 2 mázsa mészkőre, s kb. 1,3 m

3 tűzifára van szükségünk. Átlagosan egy mészégető kemencébe 200-400 q mészkövet raknak, s a kemence fűtése 3-4 napot igényel, s ezalatt felhasználnak 260-520 m

3 fát. Az erdőpusztítások egyik súlyos következményeként a XVIII-XIX. században több esetben súlyos árvizek keletkeztek. Az erdőkkel fedett terület csapadék- és hómegtartó képessége nagyobb, mint a kopárosoké. A hirtelen jött tavaszi meleg következtében a gyors olvadások vagy nagy esőzések miatt pusztító árvizek történtek. Egerben 1713, 1729, 1732, 1741, 1757 (3 ízben), 1765, 1768, 1770, 1787, 1813, 1814 (3 ízben), 1818, 1822, 1845, 1878 (2 ízben) voltak jelentős árvizek. Az erdős-cserjés területek csökkenésének természetes következménye lesz, hogy ott az élővilág fennmaradásának esélyei csökkennek, fajok tűnnek el, kipusztulnak. Vizsgáljuk először a kipusztult fajokat.