Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Csiffáry Gergely: Az Északi Középhegység ritka állatfajainak zoológiai adatai a történelmi dokumentumokban

Bölény (Bison bonasus) A bölény, a Kárpát medence egyik elterjedt lombevő nagyvadja magyar államszervezés korának, s ez az állat a kevésbé bolygatott hegyvidéki erdőket kedvelte.

1 A X-XI. századi esztergomszentgyörmezei település állatcsont anyaga alapján megállapítható, hogy a falu lakosai által vadászott állatok közt a bölény, a barnamedve, gímszarvas és a vadkan egyaránt megtalálható. Hasonlóképpen bölénycsontok kerültek elő régészeti ásatás során a szabolcsi ispáni székhely Árpád kori településén.

3 A bölény régi magyar nevei: belény, belénd, bölön, bedény, begyén, begye. Az állat sokféle magyar neve gyakori voltára utal a középkor századaiban. A bölény neve helyneveink közül a legkorábban 1211-ből ismert Belén alakban Szamota Oklevél szótára szerint. A magyarországi bölények létezését őrzik: Belényes (Bihar), Belény (Gömör) települések nevei. Bölényfejet ábrázol Bereg mezőváros régi címere, illetve Kraszna megye bölényfejet ábrázoló címere. A régi források gyakran emlékeznek meg Erdély bölényeiről. Említi előfordulásukat Bonfini, Hunyadi Mátyás történetírója. Egy régi krónika szerint Erdélyben, Majláth István 1534-ben Fábián napján a régi vajdák szokása szerint nagy vadászatot rendezett a bölényekre, a gyergyói hegyekben.

3 Az Északi Középhegység területén nem volt ritka állat. Az Árpád-korban, a Váradi Regestrum tanúsága szerint 1229-ben Uppony és Dédes falvakban királyi bölény vadászok laktak.

4 A bölények jó két évszázad múlva is őshonos állatnak számítottak a Bükk hegység területén. 1518 februárjában Estei Hippolit egri püspök előkelő itáliai vendégek társaságában, Szarvaskő határában vadászott, ahol óriási vadkant, sőt medvét is ejtett.

5 A vadászatról szóló tudósítás legérdekesebb eleme, hogy a település határában még bölények éltek. A bölény, - egyes vélemények szerint - a XVI. századtól Magyarországon már tulajdonképpen csak vadaskertekben élt. Például 1526-ban az esztergomi érseki vadaskertben, 1551-ben a fogarasi vadaskertben is tudunk létezéséről.

6 Ezért is feltűnő, hogy gróf Thurzó Borbála 1612. évi lakodalmára az árvái váruradalom jobbágyai 30 bölényt szállítottak.

7 Pusztultak a bölények, mert a húsa miatt fogyasztották is azokat. Szent László királyról azt tarja az egyik róla szóló monda, hogy egyszer a serege éhezett, és akkor nagyszámú bö1. kép. Bölény (Bison bonasus) 1 JANKOVICH Miklós 1967. 421. 2 ILON Gábor - UGHY István 1995. 145-146. 3 A Pallas Nagy Lexikona 1893. III. 615. 4 „Venatores bubalorum de Villa Ipu.- ák a Váradi Regestrumban. 5 ZOLNAY László 1977. 85-87. 6 CSŐRE Pál 1997. 25. 7 ZOLNAY László 1971. 199.