Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)
Csiffáry Gergely: Az Északi Középhegység ritka állatfajainak zoológiai adatai a történelmi dokumentumokban
2001 MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS p. 129-149 Az Északi Középhegység ritka állatfajainak adatai a történeti dokumentumokban Csiffáry Gergely ABSTRACT: Historical data concerning the rare animal species of the Northern Medium High Mountain Ranges. The author discusses animal species indigcnuous to the area of Medium High Mountain Ranges of Northern Hungary, but by today extinct or highly endangered. The paper is not merely a scientific discussion, but is explicitly indebted to cultural history. The material from different disciplines (geology, archaeology, history, ethnography, linguistics, gastronomy, medical history) brings into closer focus the species which gradually lose their natural habitat and food because of human activities (hunting, agriculture, forestry, water regularization, river control). Az elmúlt évszázadokban a legdöntőbb változásokat az élővilágban az erdőterületek csökkenése mutatja. Példaként kiválasztott 16 Heves megyei település közt a török kiűzésétől a XVIII. század végéig, vagy 1850-ig, a művelésbe vont területeket tekintve, 9 olyan van, ahol a mezőgazdasági területek megnövelése kizárólag erdős-cserjés területek kárára történt. Ezek a következők: Abasár (26,1%), Bátor (20,8%), Bekölce (21,7%), Boconád (36,9%), Bodony (15,4%), Bükkszék (40,5%), Bükkszenterzsébet (36,7%), Demjén (29,1%), Nagyréde (80,1%). A legnagyobb erdőirtások a Mátra és Bükk hegységek erdőrengetegeit érintették. Az erdőirtások alapvető okai közt a hasznosítható mezőgazdasági területek növelése áll, elsősorban a gyarapodó népesség eltartása mind újabb területek művelésbe vételét igényelte. A szőlőterületek bővülése főként az erdős területek igénybevételével történhetett. Eger és Gyöngyös térségében elsősorban a szőlő-monokultúra kiterjesztése végett irtották az erdővel borított, domb- és hegyoldalakat. Természetesen az erdőirtások érintették a megye alföldies részeit is, a mai 3-as úttól délre. így például Heves környékén még 1743-ban kisebb erdő állt. Az erdőterületek folyamatos csökkenése változásokat eredményezett az erdők faösszetételében. Az első katonai felméréshez (1783-85 közt) készített országleírás áttekintése érdekes eseteket mutat. Körteerdőről olvashatunk Zaránknál, Hatvantól keletre magas törzsű tölgyerdő állt. Tarnaörsnél, Visznek felé tölgyerdő, Heves környékét szintén magas törzsű tölgyerdő.