Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Horváth László: Gyöngyöspata története a jobbágyság intézményének megszüntetéséig

Úrbéres és majorsági földek adatai (katasztrális holdban)

106 1770 1771 1788 1866 Jobbágyszántó 1655 1744 2336 2078 ebből maradványföld 300 váltott föld 494 irtványföld 77 Úrbéri rét 266 264 265 Elkülönzött legelő 766 Elkülönzött erdő 484 Majorsági szántó 1344 825 Szabad szőlő 135 Dézsmás szőlő 278 Úrbéres telekmennyiség 70 3/4 65 2/4 Telkesgazda 195 139 119 Úrbéres házas zsellér 22 78 265 Majorsági zsellér 10 Telekméretek egész 3/4 fél negyed 1/8 1771 7 124 6 2 1866 15 5 82 17 Családok, házak adatai 1786 1851 Családok száma 334 575 Házak összes száma 277 424 Ebből urasági ház 16 telkesek háza 118 zsellérház 279 egyéb ház (községi, lelkészi, tanítói) 11 Az úrbérrendezés után sokat változott és gyorsan terjeszkedett a mezőváros. A II. József korában készült katonai felmérések és térképek érzékeltetik a beépülés irányát. A XIX. század elején épült zsellérházak leírásai jól mutatják azokat a mostoha életkörülményeket, melyek között a lakosság akkoriban élt. Kemény munka és gyenge táplálkozás mellett a szabadkéményes, tenyérnyi és nyithatatlan ablakú sárviskókban összezsúfolt nagylétszámú parasztcsaládok a nyomornak ma már egyszerűen elképzelhetetlen mélységén éltek. Különösen az egészségügyi viszonyok voltak rosszak, tragikusan magas volt a gyermekhalandóság. Az anyakönyvek tanúsága szerint a gyermekek 70 százaléka meghalt még tíz éves kora előtt.

107 106 SOÓS Imre 1975. 236. 107 Az anyakönyvek 1962-től a településen megtalálhatók