Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
Fülöp Lajos: Arcképvázlatok Gyöngyös XX. századi irodalmából
ta. 56 Józanságára mi sem jellemzőbb jobban, mint az egyik vitacikkének lezárása: „Hevesi származású vagyok, de nem heveskedő természetű. Meggondolom higgadtan, amit írok." 57 A kiváló nyelvművelő negyven évi közszolgálat után 1942-ben ment nyugállományba, és ezután - teljes visszavonultságban - Veszprémben élt. itt is hunyt el 1967. szeptember 26-án. Munkássága, cikkei és tanulmányai nemcsak anyanyelvi műveltségünket, nyelvhasználati ismereteinket gazdagítják, hanem kitűnő példái a világos, szabatos és magyaros stílusnak is. Hatása a magyar nyelvhelyességi és helyesírási közgondolkodásra még ma is rendkívül jelentős. Galamb Sándor (1886-1972) Nem lenne teljes a XX. század gyöngyösi irodalmának arcképcsarnoka Galamb Sándor író, irodalomtörténész, dramaturg és színikritikus életútjának, munkásságának a felvázolása nélkül... írásunk hőse régi idők beszédes tanúja volt. Diákkorában neki még megadatott, hogy találkozzék a nagy magyar mesemondóval, Jókai Mórral. Barátjának mondhatta Babits Mihályt, Horváth Jánost, Móra Ferencet, Móricz Zsigmondot, Schöpflin Aladárt és a többieket, századunk szellemi életének a kiválóságait. 58 Gyöngyös és Pest volt az ő világa: a hazai mikrokozmosz, a Mátra szépséges hegyvidéke és a fővárosi irodalmi élet, a művészet és tudomány, különösen pedig a dráma, „a teljes emberi élet illúziója". Az író 1886. március 21-én született Gyöngyösön. 0 is az itteni gimnáziumból indult el pályáján, majd a budapesti Barcsay utcai főgimnáziumban folytatta tanulmányait. Tevékeny tagja volt az intézet önképzőkörének. Az ott kapott indítás (színművek előadása és a gyakori szereplés) eleve meghatározta pályaválasztását. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte, itt szerzett tanári diplomát, és itt is habilitálták magyartanárrá. Közben Eötvös-kollégista volt, tanítványa Beöthy Zsoltnak, Szinnyei Józsefnek, Simonyi Zsigmondnak, Négyessy Lászlónak, a legnagyobb hatást azonban Riedl Frigyes gyakorolta rá. Részt vett a híres-neves Riedl-szemináriumokon és teázásokon, mesterét példaképének tekintette, és nála is doktorált. Az egyetem elvégzése után egy ideig gimnáziumi tanár; a Markó utcai iskolában tanított, olyan tanártársakkal, mint az Ady-kutató Földessy Gyula, Koltay-Kastner Jenő, az olasz nyelv és irodalom specialistája vagy a történész Szabó Dezső. 59 Ezután változatos pálya következett; tanított az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában (1918-29), igazgatta a Szegedi Tanárképző Főiskolát (1929-32), a harmincas években a Nemzeti Színház dramaturgja, ezzel párhuzamosan irodalom- és színháztörténet tanár volt a Színművészeti Akadémián (1932-40), vezette a Kis Színházat (1947-49), tudományos (elsősorban dramaturgiai) érdemeiért pedig elnyerte az MTA tagságát (1945-49). Ez utóbbitól a személyi kultusz időszaka fosztotta meg, és csak 1989-ben (már posztumusz) kaphatta vissza akadémiai címét. 60 56 Magyarosan 6:104. (In: FERENCZY Géza 1968. 11.) 57 Magyar Nyelvőr 89:330. (In: FERENCZY Géza 1968. 10.) 58 A Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Jubileumi Emlékkönyve. Gyöngyös, 1984. 124. 59 A Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Jubileumi Emlékkönyve, 1984. Uo. 60 Magyar Életrajzi Lexikon III., 1978. 228-29.
