Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
Misóczki Lajos: Gyöngyös város önkormányzati törekvései 1847-1887. között
oly számát és tömörségét képes feltüntetni" 67 - hangzott a másik érv. Az egriek „székhelysóvárnak", „tények elferdítőinek" titulálták a gyöngyösieket, és leszögezték, „gazdálkodási szempontból lehetetlenség Gyöngyöst megyei központtá emelni". 68 A két város vitáját Eger város képviselőtestületének Perczel Béla igazságügyi miniszterhez intézett, 1875. szeptember 5-én beterjesztett folyamodványa magasra izzította. 69 Utoljára a gyöngyösi székhely mellett 1876 nyarán jelent meg újságcikk. 70 Végül is a székhely ügyét Eger javára az 1875:XXXIII. tc. zárta le. Főkövy elismerte Eger elsőségét, de Gyöngyös másodvonalbeli visszaszorítását nem minősítette a közel félévtizedes törekvésének kudarcaként. „Megmérettettünk ... Tanulságul (annyit leszűrhetünk), hogy ... az ország megtudhatta, mily statust óhajtottunk. Mi meg azt, hogy még teljesebb odaadással kötelességünk fejlesztenünk, felemelnünk (Gyöngyöst) ..." 71 Az események után Főkövy polgármesternek a tanács bizalmat szavazott. Ugyanakkor hiába kérte a képviselő-testület tagjait, vegyék tudomásul Eger jogát a törvényesen szétválasztott, illetve önállósított Heves vármegye székhelyéhez - harmincnégyen tovább is „az ügy elővezetését" kérték, és a vármegyéhez, onnan meg tovább, az országgyűléshez fellebbeztek. Az esélytelen fellebbezéssel Főkövy nem értett egyet, ezért idős korára hivatkozva lemondott. A képviselők egy része ugyanezt tette, de 1878. január l-jén sértődötten még bejelentették, Gyöngyös tanácsa lemond a városi jogáról, és „Éljen Gyöngyös falu!" kiáltással kivonultak a tanácsteremből. 72 Természetesen az önhatalmú, faluvá visszaminősítés eszméje megbukott. „így kedves városunk valószínűleg város fog maradni a világ vége után is ... legalább néhány percig" - szűrte le a bölcs tanulságot a kortárs történetíró. 73 Főkövyt Horner Gusztáv követte, aki tovább bővítette a polgárság sorait, rajtuk keresztül a városi tanácsot. Polgármesteri éveiben ismét élénkült a város gazdasági és társadalmi életét tükröző közéleti aktivitás. Segítette a gyorsan beilleszkedő zsidóság általános érvényesülését, amelyhez még az elődje, Főkövy nyitott utat. Lehetővé tette a tehetős zsidóknak, mint virilistáknak (25-35 fő) a képviselő-testületbe jutását; sőt az évtized végén a városnak már két tanácsnoka került ki közülük. 74 Ezt ők lokálpatriotizmussal és bőkezű mecénás szerepléssel viszonozták. 75 Horner a legnagyobb létszámú róm. katolikus, továbbá a református, evangélikus és ortodox vallású képviselő testületi tagok teljes bizalmát élvezte, valamint a zsidók mindenkori támogatását. Az 1881. évi tisztújításon Csomor Kálmánt választották polgármesterré. Csomor szinte minden téren segítette Gyöngyös fejlődését. Megépíttette a bene-parádi utat, amely megalapozta a Mátra idegenforgalmát. A gazdasági egyesülettel meteorológiai állomást nyitott Gyöngyösön. Megszervezte a város tiszti-állatorvosi állását. Segítette a harmadik 67 Gyöngyös, 1874. jan. 18., 1-2. 68 Eger, 1874. jan. 29., 1-2. A megyerendezés kérdéséhez III., továbbá Uo., 1874. júl. 30., I. és szept. 24., 1. Földváry Kálmán: A megyei székhely kérdéséhez. 69 Pesti Napló, 1875. okt. 27., 3-4. Esti kiadás. Babies István: A törvényszékek reductiojához és Pesti Napló, 1875. nov. 13., 1-2. Babies István: Kovách László úrnak 70 Pesti Napló, 1876. máj. 31., 2. Reggeli kiadás. A területrendezés 71 MOLNÁR József 1969. XXV-XXVI. az idézett hely jelölése nélkül. Vö.: Pesti Napló, 1875. okt., 1., 2. Reggeli kiadás. Pesti Napló, 1875. okt. 6., 2. Reggeli kiadás. A törvényszékek reductiojához 72 SEBŐK László, Ethei, 1881. 301. és MOLNÁR József 1969. XXXVI. 73 SEBŐK László, Ethei, 1881.301. 74 BACHÓ László, Dezséri, 1941. 74., 84. és MOLNÁR József 1969. XXVII. idézi Székely Jenő: A zsidóság Gyöngyösön. Kézirat, Gyöngyös, 1920? továbbá SÓS Endre 1944-5704. 129. 75 FORGÁCS Ferenc 1929. 55. és MOLNÁR József 1969. XXVI.
