Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Misóczki Lajos: Gyöngyös város önkormányzati törekvései 1847-1887. között

pénzintézet, a Gyöngyösi Bank Rt. alapítását. Folytatta az 1880-ban aszfalttal borított utcák és terek mentén a járdák építését. Kezdeményezte a Nemzeti Ünnepeket Rendező Egyesület megalakítását ( 1881 ).

76 Félévtized gyümölcsöző munkája az önkormányzatnak és Csomornak tekintélyt szerzett. Csomor népszerűsége akkorára nőtt, hogy az egyik helybeli lap 1885 októberében a 20. század leendő magyar miniszterelnökének titulálta a Gyöngyös város száz év múlva című, terjedelmes, szatirikusán túlzó közleményében.

77 Ha viszont 1985-ben Csomor lesz a kormányfő, akkor Gyöngyös az ország fővárosa, sőt világváros. A gyöngyösi polgármester tevékenységére a vármegye is felfigyelt, mivel több hasznos közigazgatási javaslatot is benyújtott Heves megye két városa önkormányzati jogainak bővítésére. Neve országosan 1885/1886 telén vált ismerté a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat elleni mozgalom idején. A mozgalmat Nagybecskerek (ma Zrenjanin, Jugoszlávia) polgármestere indította, amelyhez 1886 elején már 77 város, közötte Gyöngyös első embere is csatlakozott. A rendezett tanácsú városok február 25-én, Budapesten megnyitott értekezletén a polgármesterek Csomor Kálmánt bízták meg a törvényjavaslat és annak hiányainak ismertetésével. Csomor a 8 tagú javaslattevő bizottság nevében háromrészes előterjesztésben ismertette észrevételeit és javaslatait. Különösen sokat foglalkozott a rendezett tanácsú városok jövőjével, fejlődésük különféle lehetőségével. Kiállt a polgármesterek választása mellett, és ellenezte a kinevezésüket: „Azt hiszi - hangsúlyozta a tanácskozás egyik tudósítója - sokkal kellemesebb bárkire is, ha a nép bizalmából foglalhatja el polgármesteri állását, nem pedig kinevezés útján".

78 Csomor demokratizmusa még a javaslattevő bizottsággal szemben is kitűnt, amint a bizottság a választási jogot bizonyos műveltségi szinthez akarta kötni: „A néptől nem kell elvenni (a választási) jogot, ... mert talán a műveltség alacsonyabb fokán áll. Ha ezt tapasztaljuk, a nép művelésére kell törekednünk."

79 Megjegyzem, az induló gyöngyösi munkásmozgalommal szemben Csomor ugyanígy megértő volt.

80 Az 1880-as évek közepétől a város és önkormányzatának összehangolt fejlesztő törekvése megtorpant. Igaz, 1886. március 14-én Csomor még Gyöngyös kiemelkedő szociális sikereként megnyithatta a Paulai Szt. Vince leányai gondozására bízott elesettek menházát, de június 17-én már a városban és a környéken évek óta dühöngő filoxéra-vész végső szakaszáról tájékoztatta Nékám Ede rendőrkapitánnyal a vármegyét.

81 Az említett megtorpanást ez a természeti katasztrófa idézte elő. Összeomlott Gyöngyös sok évszázados fenntartó ereje, szőlészete-borászata és az arra alapozott kereskedelme. Csomor polgármester minden erejét a vész következményeinek felszámolására fordította. 1882-ben létrehozta a Gyöngyösi Phylloxera Bizottságot, amely hozzáfogott a károk felméréséhez, 1885/1886-tól az elpusztult szőlőterületek oltványszőlőkkel újratelepítéséhez. Az elöljáróság bevonásával 1887-ben kidolgozta Gyöngyös 4 éves szőlőtelepítési tervét 76 MOLNÁR József 1964. 53. 77 Gyöngyösi Lapok, 1885. okt. 22., 1-3. 78 Pesti Napló, 1886. febr. 25., 1. Esti kiadás. A rendezett tanácsú városok értekezlete. 79 Pesti Napló, 1886. febr. 26., 1. Esti kiadás. A rendezett tanácsú városok értekezlete 80 Mátra Múzeum, Történeti Adattár, Sándor László: A gyöngyösi céhek és ipartársulatok. Kézirat, Gyöngyös, 1962 és GYVT V. B. P. i. 1848/1849-1950. ipartestületi levelek, Gyöngyös, 1886. máj 11„ Az iparosmunkások és segédek szakcsoportjainak mikéntje és felsorolási íve 81 Gyöngyös, 1886. márc, 21., 1-6. A menház megnyitása és HML, Philloxera pusztítása, Vegyes ügyiratok, 1S86-VIII/19., 4905-885. Ki. E., 1767/R. 886. sz., Gyöngyös, 1886. jún. 17.