Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
Misóczki Lajos: Gyöngyös város önkormányzati törekvései 1847-1887. között
Földváry bízott Főkövy teljes együttműködésében, ám erre a gyöngyösi polgármester nem volt kapható. Végül is „egynémely okokból" eredően Főkövyt lemondatta, de az ő utódával, Simonyi Antallal sem volt felhőtlen a hivatali kapcsolata Földvárynak. 50 Az 1849-1867 közötti önkényuralmi időszak nyomasztó politikai és társadalmi légköre, a hol működő, hol megbénított önkormányzat, vagy a megyefőnök kénye-kedve szerint létező, vagy leváltott polgármester nem képviselhette akadálytalanul Gyöngyös polgárságának érdekeit. Szerencsére a volt nemesurak az önkény miatt meg sem kísérelték az önkormányzat alávetését, vagy a „saját" polgármester állítását, vagy a meglévő befolyásolását. Az is tény, hogy „a vármegye nem szította a tüzet a gyöngyösiek ellen", és szemet hunyt a 48-as érzelmű polgármesterek jelölésére - feltehetően a polgárság megnyeréséért. 51 A gyakran megbénított és többnyire csonka létszámú önkormányzat mégis tette, amit tehetett - fejlesztette a várost. Ebben a törekvésében Földváry nem gátolta. Lehet, ma mosolygunk igyekezeteiken, de akkor ezek az önkormányzat lehető legnagyobb vívmányai voltak. A tanács folytatta összlakossági érdekszolgálatát. Befejezte a főbb utcák, terek kövezését, amit még 1848-ban elkezdtek Gyöngyösön. Szivattyús kutakat mélyítettek. Sorszámozták a házakat. Tűzoltó-fecskendőket vásároltak. Javították a börtönviszonyokat. Városszépítő bizottmányt alapítottak, amely fásította az utcákat, és középületeket csinosított. Az elért fejlődés ellenére ez az időszak, az önkényuralmi rendszer „nem nyerhetett... Gyöngyös városában közmegelégedést, avagy szeretetet". 52 A kiegyezés után Bizonyára az 1866. évi Habsburg katonai és diplomáciai vereségek következményei késztették Földváry Jánost arra, hogy az éppen újraválasztandó gyöngyösi önkormányzat szimpátiáját megszerezve legalább itt feloldja a „status-ellenességet". 53 Az előzőkben láthattuk, már korábban is sikertelen maradt az effajta kezdeményezése. Most meg a változó politikai helyzetben a gyöngyösiek már nem is fogadták Földváry közeledését. 1867. február 17-én Ferenc József kinevezte gr. Andrássy Gyula kormányát, a kormány előterjesztésére pedig március 31-én gr. Szapáry Gyulát a kettős megye főispáni helytartójának. Ez utóbbi személyi változás Földváry bukását jelentette. 54 A megyei önkormányzatot április 30-án választották újjá. Kitűnt, az 1861-ben megválasztottak közül most sokan bizalmat kaptak. Ez történt a május 16-án megválasztott gyöngyösi polgármesterrel, Főkövy Antallal is és az önkormányzat több tagjával is. (Az egri polgármester és a tisztikar választása május 23-án volt. 55 ) A kiegyezés teremtette szabad politikai és társadalmi légkörben lezárult Gyöngyös eredeti törekvése, küzdelme, amit az önkormányzat puszta létezéséért folytatott A 60-100 tagú városi tanács tevékenységében minőségi változás következett. Mivel megszűnt a létért folyó küz50 MOLNÁR József 1969. XXII. 51 MOLNÁR József 1969. XXII-XXIII. 52 HORNER István 1863. 41-42. és Spetykó Gáspár: Gyöngyös város ismertetése Vahot Imre Nagy Képes Naptára 1865-dik szökőévre. Emich G. Kny., Pest, 1856. 195. 53 MOLNÁR József 1969. XXIII. az idézett hely jelölése nélkül 54 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 440^t41. 55 MOLNÁR József 1969. XXIII. Egerre HML, V-425, az 1867. máj. 21-23-ig iratok. Sokban hasonlít CZÖVEK István 1993. 297-320.
