Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Misóczki Lajos: Gyöngyös város önkormányzati törekvései 1847-1887. között

delme - erejét, összefogását teljesen a köz érdekére fordíthatta: 1. Elképzeléseit hosszú távra tervezhette, hiszen a tagjai politikai hovatartozásuktól függetlenül össz-városi célokat fogal­mazhattak meg. 2. Az alkotmányosság keretében a tanács akadálytalanul állíthatta a város ér­dekeit a csoportérdekek elé, összeegyeztetve a csoportérdekek érvényesülésével. 3. Mivel a képviselők erkölcsi és anyagi felelősségvállalással fogadták el megbízásukat, számonkérhet­ték rajtuk döntéseiket megbízásuk lejárta után is. 4. Bevált az a gyakorlat, hogy eleinte gyön­gyösi származáshoz, később 10 éves helybenlakáshoz kötötték a tisztségviselést. 56 Az 1867 utáni polgári korszakban nagy léptekkel bontakozott ki az a hazai szabad ver­senyes kapitalizmus, amelyben Gyöngyös élete is fellendült. Bár az 1872-ben megszűnt céhrendszerrel összeomlott a város sokévszázados kisipara (a háziipara már 1867 előtt), ezt kiheverve elindult a közép- és kisipar lassú fejlődése, ugyanakkor borászata és kereskedel­me országos jelentőségű lett. 1867-ben megalakult a Gyöngyösi Takarékpénztár Egyesület, 1870-ben a Gyöngyösi Takarék- és Hitelintézet, amelyek megalapozták bankéletét. 1870-1887 között 5 közéleti társaság, művelődési egylet létesült, és a korábbi alapításúak­kal már 10 volt a számuk. Akár a gazdasági, akár a társadalmi egyesületek tevékenységét figyeljük, a sajátos érdekek képviselete ellenére valamennyi törekvését a városért való együttcselekvés jellemezte. A '67-es nemzedék alapozta meg a fentebb említett önkor­mányzati együttműködésből és az imént bemutatott városi összefogásból kivirágzó - min­denki a városért elvet követő - lokálpatriotizmust. A város érdekének első védelme-érvényesítése már 1867-ben elevenné vált. Éppen húsz évvel korábban, 1847. június l-jén kérte a városi tanács a Központi Magyar Vasúti Társasá­got, hogy a fővonalat Gyöngyösön keresztül vezesse, innen pedig egy fiókvonalat - való­színű a Mátrába. 57 Még 1867 februárjában is úgy volt, hogy Gyöngyös megkapja a fővona­lat, ellenben novemberben már elvették tőle. 58 Főkövy polgármester minden összeköttetést felhasznált a gyöngyösi vasútügy érdekében. Mivel Egert is sújtotta a fővonal elvezetése, elsőként az egri polgármesterrel, Tavasy Antallal szövetkezett. Utána Heves Megye és a Jász Kerület Gazdasági Egyesületének támogatását szerezte meg, amelynek ő is tagja volt. November 22-től az itteni egyesületekkel sűrűn ostromolta a közmunka és közlekedési mi­nisztériumot a fővonalért, aztán az országgyűléshez továbbította a város kérését. Az utób­bit Gyöngyös országgyűlési képviselőjén keresztül nyújtotta be. 59 Főkövy decemberben már I. Ferenc József közbenjárását kérte, segítse Gyöngyöst, hogy legalább a közelében ve­zessék a fő vasútvonalat. Még három évig tartott a város küzdelme - sikertelenül. 1870. március 15-én vasútvonalat, illetve vasútállomást avathatott Gyöngyös, de ez szárnyvonal lett, amely Vámosgyörknél a hatvani-miskolci vonalhoz csatlakozott. 60 A vasútügynek ezt a lezárását mégsem tekinthetjük kudarcnak, mert a szárnyvonala akkoriban az ország hasonló vonalai között az egyik legnagyobb teherforgalmat bonyolította le. A pálya jászsá­gi továbbvezetése pedig Gyöngyöst vasúti záró csomóponttá emelte, amelyre a századfor­dulón további mátrai vonalakat tervezett. Gyöngyös életének az 1870. év közigazgatási terén is fordulatot hozott. Az 1870: XLII. tc, majd a kiegészítő 1871: XVIII. és XXII. tc. és az 1886: XX., XXII. tc. (községi törvé­56 MOLNÁR József 1969. XXIV-XXV. 57 KOVÁCS Béla 1989. 351., 862-16. k., 231. 58 Eger, 1867. febr. 28., 70. A Hatvan-miskolci vasútvonal hossza és Pesti Napló, 1867. nov. 10., 1. Gyöngyös. 59 Eger, 1867. nov. 28., 389. Gyöngyös, nov. 19. 60 Pesti Napló, 1870. márc. 17., 2. Reggeli kiadás. A gyöngyösi szárnyvonal megnyitása és Eger, 1870. márc. 24., 93. Zelemér: A Vámosgyörk-gyöngyösi szárnyvasút megnyitása

Next

/
Oldalképek
Tartalom