Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Csiffáry Gergely: A másik Lenkey: Lenkey Károly honvéd ezredes (1803-1874.) életrajza

ron lesz. Tudatja a parancsnokkal, hogy a nemzetőrök fegyverzetének kiegészítésére a hadügyminiszter kaszákat küldött, amelyekkel a fegyvertelen nemzetőröket el kell látni.

42 A Szolnokon összegyűlt nemzetőröket századokba osztották, itt történt meg a fegyverzetük és felszerelésük kiegészítése, s a harctéri szolgálatra alkalmatlan nemzetőröket hazaküldték, s a szűrővizsgálaton megfelelteket osztották be véglegesen 6 századba. Lenkey Károly augusztus 17-én írt jelentéséből tudjuk, hogy a zászlóaljának az összlétszáma 1605 fő volt: Törzs 6 fő 1. század 245 fő, parancsnok Panker Gábor százados, 2. század 225 fő, parancsnok Véges László százados, 3. század 302 fő, parancsnok Losonczy Lajos százados, 4. század 302 fő, parancsnok Babits István százados, 5. század 223 fő, parancsnok Dombrády László százados, 6. század 282 fő, parancsnok gróf Keglevich Gyula százados. Az 1-2. századot a Gyöngyös, a 3-4. századot az Eger, az 5-6. századot a Mezőtúr központtal szervezett zászlóaljakhoz tartozó nemzetőrök alkották. A fegyverzetük rendkívül szegényes és hiányos volt. Lőfegyverük kevés volt, az is régi kovás- vagy vadászpuska. Századonként a felszerelés 2/3-a kiegyenesített kaszákból állt. Nagy problémát okozhatott a gyalog vonuló nemzetőrök számára a rendkívüli kánikulai hőség. Szolnokról Szegedre augusztus 9-én este érkezett meg az első négy század, másnapra a később indított két másik század.

43 Szegedről augusztus 11-én Szabadkára vonultak. Itt kapták a parancsot, hogy másnap vonuljanak Hegyesre, Szeghegyre és Feketehegyre, s ott szálljanak táborba. A zászlóalj 2-2 századdal elfoglalta és megszállta a községeket másnap. Még aznap újabb parancs érkezett, hogy vonuljanak Kiszácsra és Pirosra. E két település a Szenttamás-Újvidék országúttól nyugatra volt. Mielőtt másnap reggel elindultak volna a kijelölt újabb táborhelyre, a szerbek kitörtek Szenttamásról s megtámadással fenyegették a hevesi nemzetőröket. Közelharcra azért nem került sor, mert a Verbászon és Obecsén állomásozó magyar erők visszaszorították a szerb támadást. A hevesi nemzetőrök Verbászon és Okéren átvonulva, augusztus 15. vagy 16-án érkeztek Kiszácsra és Pirosra. A két falut 3-3 század szállta meg. Piros magyarok és szerbek lakta 1600 fős település ez időben, míg Kiszács németek és szerbek által lakott falu volt. Mindkét helyen tartottak attól, hogy a szerbek a fellázadt társaikhoz csatlakoznak. Lenkey a falvak elöljáróitól arról is értesült, hogy a szerb lakosok fegyverrel rendelkeznek.

44 Lenkey Károly levélben kérte Fackh József dandárparancsnoktól a két község lakosainak lefegyverzését. Augusztus 17-én Fackh az ügyet Lenkey belátására bízta. A házkutatásokat és motozást Gramantik Ferenc hadnagy és Andrássy Jenő őrnagy elvégezték, a talált fegyvereket elkobozták.

45 Lenkey Károly jelentése szerint 28 puskát, 19 pisztolyt, 50 kétélű lándzsát és 2 handzsárt koboztak el, s azokat, akik ellenszegültek a fegyverek kiszolgáltatásakor (25 férfit és 4 nőt) Újverbászra küldte.

46 Másnap, augusztus 18-án, Lenkey azt a parancsot kapta, hogy alakulatával vonuljon Jarekre. Megérkezve a zászlóalj azonnal 42 HML. IV-106/3. Lenkey Károly nemzetó'rparancsnok iratai. 43 HAJAGOS József 1995. 106-109. 44 HAJAGOS József 1995. 110. 45 HML. IV-106/3. Lenkey Károly nemzetó'rparancsnok iratai. 46 HAJAGOS József 1995. 111.