Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Hajagos József: Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban

ra készen Makiáron tartok, s gyakoroltatok; miután Recsky Andor Kormány Biztos Úrral vállat vetve sikerült nekünk Heves megye és a Nagy Kunság lelkes magyar fiaiból egy 1227 főből álló önkénytes lovas ezredet alakítani, szervezni és táborba indítani, én tartományi biztosi kiküldetésem fő feladását teljesítvén. Szemere Bertalan t. h. k. Biztos Úr beleegyezé­sével, az általam alakított Önkénytes Ezrednek rendben és hazafiúi lelkesedésben együtt tarthatása végett, ugyanazon Hevesi lovas ezrednél kívánok a táborozás ideje alatt tellyes tehetségem szerint hatni szeretett hazám javára. Ez okból tartomány Korm. Biztosi tiszte­met Elnök Úr kezeibe letévén. Helyettem Puky Miklós urat kérem kineveztetni, kire mint kü­lönben is Kormány biztosra bíztam távollétem idejére mindazon intézkedések megtételét, mellyek tartományi kormánybiztosi körömhöz tartoznának. " A megye első emberének a mozgósított csapatokkal való eltávozása nem volt új Heves megye 1848-as történelmében. Augusztusban ugyanezt tette Blaskovics Gyula elsőalispán is, amikor a nemzetőrök első negyede a Bácskába lett mozgósítva. 66 Mielőtt elkísérnénk Almásyt a hadszíntérre, röviden értékelnünk kell kormánybiztosi tevékenységét. Ezt azokban a napokban kezdte meg, amikor még nem következett be a csá­szári főerők általános támadása Magyarország ellen. Schlik betörése látszólag beilleszke­dett abba a folyamatba, amely szeptembertől novemberig jellemezte a császári haderő tevé­kenységét. Ezen időszakban gyenge harcértéké és Jellacic főseregétől eltekintve viszonylag kis létszámú hadoszlopokkal törtek be az országba. Egyes kezdeti kudarcok ellenére ezeket sikerült kiszorítania az országból a szintén nem különösebben nagy harcértékű, szervező­dőben lévő magyar csapatoknak. A legnagyobb siker, a már említett október 7-i ozorai dia­dal volt, ahol sikerült Roth tábornok hadoszlopát fegyverletételre kényszeríteni. Sikerként lett elkönyvelve Jellacic csapatainak kivonulása, Perczel Mór muraközi hadjárata október­ben és novemberben, valamint Simunich altábornagy 5000 fős hadoszlopának a kiszorítá­sa Morvaországba november elején. Az október 30-i schwechati vereség nem árnyékolta be különösebben az ezek által kiváltott optimizmust. Ilyen körülmények között, a december 11-i budaméri vereség ellenére, a politikai veze­tés lehetségesnek vélte a Schlik elleni siker kivívását. Ehhez azonban gyorsan mozgósítani kellett a számításba vehető erőket. Almásynak ehhez kellett hozzájárulnia határozott intéz­kedésekkel. Mint említettük, megérkezésére megtették az első intézkedéseket, így neki már egy működésbe lendült folyamatot kellett a körülmények változása folytán meggyorsítania, illetve hatékonyabbá tennie. A két hét, amely alatt a különböző mozgósítások végre lettek hajtva, Heves megyei viszonylatban igen jó teljesítménynek tekinthető. A korábban (július, október-november) zömmel csak a nemzetőrség egy részét igénybe vevő mozgósítások en­nél vontatottabban mentek végbe. Viszont az is igaz, hogy a Miskolchoz hasonló távolság­ban lévő Szabolcs vármegye hamarébb mozgósította és küldte táborba a tőle kívánt nem­zetőröket. Szabolcsban ráadásul erre a célra nem is volt kinevezve külön kormánybiztos. Mindenképpen elismerendő Almásy személyes jelenléte a legfontosabbnak ítélt felada­tok végrehajtásának ellenőrzésénél, így pl. a lovas nemzetőrök szervezésénél Füzesabony­ban. Heves megye tisztségviselőit a megelőző hónapokban gyakran érte kritika lanyha te­vékenységükért. Különösen sok kritika érte a megyét 1848 szeptemberében a szolnoki önkéntes nemzetőri tábor parancsnoka, Görgei Artúr részéről. Tisztségviselői hajlamosak voltak arra, hogy néhány rendelet kiadásával „letudják" feladataikat. Feltehetően ugyanez jellemezte más megyék tisztségviselőinek jelentős részét is. Almásy, mint volt elsőalispán, 66 OLH75HM 1848: 12551/3651., OL H 2 OHB 1848: 7! 18., HAJAGOS József 1995. 100-101.

Next

/
Oldalképek
Tartalom