Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
Hajagos József: Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban
alezredesül, s a tiszáninneni önkéntes mozgó sereg főparancsnokául leendő kinevezés végett, a Honvédelmi bizottmányhoz" terjessze fel. A felterjesztést a belügyminisztérium nemzetőrségi osztálya, némi késlekedéssel december 27-én meg is tette, de úgy tűnik az elakadt az OHB adminisztrációjában. A nemzetőrségi osztály Nádosy december 26-i ismételt kérésére, amit Almásy alábbiakban idézendő december 21-i jelentése váltott ki, átiratában a következőképpen reagált: „a honvédelmi bizottmánynak megtette az ajánlást, de arra, mert hason nemű több ajánlatoknak mind edig mi eredménye sem lőn, hiszem hogy a hadügyministeriumnak inkább sikerend e tárgyban valami kinevezést kivívni. " Lenkey kinevezése végül is december 23-i dátummal történt meg. Az nem derül ki a kinevezésből egyértelműen, hogy a hangzatos „tiszáninneni önkéntes mozgó sereg" főparancsnoksága csak a Heves megyéből kiindított, vagy az összes Miskolc környékén állomásozó nemzetőrt jelenti-e. 52 Lenkeynek azonban úgy tűnik, ekkor más beosztás elnyerésére is volt lehetősége. Ezzel kapcsolatban Almásy december 21-én a következőt jelentette: „testvérétől Lenkey János ezredestűi ismét szorgalmaztatván, hogy Pestre siessen más újabb fontos katonai állomásnak elfoglalása végett". Ez az eszéki várőrségi dandárparancsnoksága lett volna. A lovas nemzetőrök parancsnokságának a tisztázása érdekében Almásy arra kérte Kossuthot, hogy „...méltóztassék, mind az én mind Lenkeynek magunk mihez tartása tekintetéből határozattan nyilatkozni az iránt, vallyon Lenkey Károly őrnagy itt maradhat e tovább, és kineveztetik e a Hevesi lovas csapat főparancsnokának s Ezredesnek, helyébe pedig Tamásfy kapitány nemzetőrségi őrnagynak vagy nem?" Kossuth december 25-én valóban kérte a hadügyminisztériumot, hogy Lenkeyt nevezzék ki eszéki dandárparancsnokká, de ebből végül is nem lett semmi. A lovas nemzetőrök parancsnokává Lenkey helyett a belügyminisztérium nemzetőrségi osztálya december 24-én az alattyáni illetőségű báró Flödnig Ede nemzetőr őrnagyot nevezte ki. Kiss Károly alezredes a kinevezési okiratban a következőre utasította Flödniget: „A jászkunok már kiindultak, ön tehát siessen Miskolczra, hol azonnal a most nevezett hadnak vezérletét átvegye", amelyről rögtöni tudósítást kért. A Jászkunok" kitétel abból származhat, hogy 2 század a Jászkun Kerülethez tartozó Nagykunságból lett Recsky által toborozva. Ez a névhasználat azonban megtéveszthette Kossuthot is, mert december 25-én azt jegyezte rá Almásy jelentésének hátlapjára, hogy ,J\ádossy ezredes úr a hevesi lovas ezred vezényletére proponáljon rögtön valami jó, testestül lelkestül magyar lovas főtisztet, kinek ezen sereg vezényletében néhány héten át kimutatandó buzgalmát a kormány kellőleg méltányolandja. " Mint utaltunk rá, Nádosy másnap a belügyminisztérium nemzetőrségi osztályának ismét Lenkeyt hozta javaslatba. Flödnig kinevezése ugyanakkor már továbbítva lett Egerbe. Ez azonban nem jutott el a címzetthez. Ezzel kapcsolatban Almásy Miskolcról azt jelentette az OHB-nak, hogy: „Flödnig Eduard már hat hét óta a Nagy Becskereki táborban lévén, annak a hevesi lovas nemzetőrsereg parancsnokává kineveztetéséről szóló oklevelet kézbesíteni nem lehetett, miért is azt ide mellékelve vissza küldöm. Ekép a hevesi lovas Flödnig Eduard őrnagy parancsnoksága alá át nem vévén, ha a tisztelt Bizottmánynak úgy tetszik akár Flödnig Edét Becskerekről felhivatni, akár helyette más parancsnokot kinevezni méltóztassék. " Az idézetből kitűnik, hogy a hevesi önkéntes lovasok végül kinevezett parancsnok nélkül indultak el a miskolci táborba. Erről december 25-én számolt be Almásy az OHB-nak: „Lenkey Károly őrnagy úr, a hevesi lovas csapat eddigi főparancsnoka már Füzesabonyból megindulván, magát Elnök úrnál befogja mutatni, távollétében a már alakított, de kard hiányában kellően fel nem fegyverzett hevesi lovas csapat 4 zászló alja közül mindegyiket a 52 HL 1848/49 6/6., OL H 2 OHB 1848: 6276., 9588., 9626.
